A Magyar Tudományos Akadémia 2018 első felében felmérést végzett a 45 évnél fiatalabb kutatók körében. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan érzik magukat, milyen kilátásaik vannak, mi a véleményük a magyar tudományos pályáról. Az eredmény nem reprezentatív, de a kutatás készítői szerint így is olyan sokan válaszoltak (több mint 1500 kutató), hogy abból megalapozott következtetéseket lehet levonni.

A felmérés készítői szerint a fiatal magyar kutatókat legnagyobb arányban az elhivatottság és a tudományos felfedezés izgalma vonzotta erre a pályára. Fontosabb azonban, hogy mi miatt döntenek úgy ezek a kutatók, hogy egy idő után elhagyják a magyar kutatói pályát:

• mindenekelőtt az alacsony jövedelmek,
• a kutatási forrás hiánya,
• illetve a szakmai karrierút kiszámíthatatlansága tántorítja el őket a tudományos pályától.

Ezek a tényezők különösen érzékenyen érintik a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat ( ők a válaszadók egyharmadát teszik ki).

Az alacsony fizetések miatt a válaszadó kutatók 42 százalékának másodállást kell vállalnia.

A kutatók átlagosan 76 százalékos fizetésemelést tartanak szükségesnek.

A pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbul a jövőjüket, ők a leginkább elégedetlenek a helyzetükkel, és ők tervezik legkomolyabban a pálya elhagyását, illetve a kivándorlást.

Az orvosi terület kutatói mondták a legvalószínűbbnek, hogy öt éven belül külföldre költöznek.

A női kutatóknak különösen nehéz a helyzete: a nők 28 százaléka jelezte, hogy érte megkülönböztetés a tudományos pályafutása során neme, kisebbségi identitása vagy fogyatékossága miatt, míg a férfiaknál ez az arány csak 4 százalék volt. “A nők kimutathatóan később, illetve kisebb valószínűséggel lépnek előre a tudományos ranglétrán, mint a férfiak” - írták a kutatásban.

A nők 44,5 százaléka, a férfiak 9,3 százaléka jelezte, hogy érte negatív megkülönböztetés tudományos pályafutása során gyermekvállalás miatt, a nők körében kiugróan magas az arány a műszaki, orvosi és kémiai tudományokban. “A tudományos pályán dolgozó nők hajlamosak jelentősen késleltetni a gyermekvállalás időpontját” - írták.

A kutatók számára meglepő volt az is, hogy kiderült, a fiatal kutatók 60 százaléka nem volt hosszabb külföldi tanulmányúton. Pedig a külföldi tapasztalattal rendelkezők 79 százaléka tart fenn tudományos együttműködést a korábbi külföldi munkahelyével. “Ők eltökéltek abban, hogy hazahozzák, és Magyarországon kamatoztassák a megszerzett tapasztalatokat” - írták a kutatásban.