• Öt indiai is dolgozik a telepen – mondta egy nyugat-magyarországi agrárcég vezetője, akinek munkásai egy évet töltenek Magyarországon.
  
• Egy Tatabánya környéki gyárban a szerb és ukrán munkavállalók mellett egyre több dolgozó érkezik a közép-amerikai Costa Ricából.
  

Nem egyedi esetekről van szó, egyre több vállalat dönt úgy, hogy külföldről pótolja a hazai gazdaságból hiányzó munkaerőt - írja a G7, amely szerint „ezt senki nem veri nagydobra, mivel politikailag érzékeny téma lett a bevándorlás és külföldi munkavállalók Magyarországra hívása.”

A hatalmas bevándorlásellenes kampányok árnyékában a kormány is felismerte, hogy a kóros munkaerőhiány miatt több külföldit kell letelepíteni Magyarországon - bár nem győzik hangsúlyozni, hogy csak ideiglenesen. A Pénzügyminisztérium tavaly június óta engedélyezi a hiányszakmákban, hogy tartózkodási engedély nélkül is dolgozhassanak itt külföldiek, de csak három hónapig. Ezt azzal indokolják, hogy ők nem akarnak itt maradni, mint a migránsok. Csakhogy a tartózkodási engedélyek iránti kérelmek drasztikus növekedése azt mutatja, hogy sokan három hónapnál tovább maradnának.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak - írja a G7.