Azért nem adják ki Hernádit a horvátoknak, mert „sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga”
2018 augusztus 23., 18:57
Elkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen
Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen csütörtökön a Zágráb megyei bíróságon – közölte a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.
A többórás zárt előkészítő ülés után Laura Valkovic, Hernádi Zsolt ügyvédje azt mondta: azt kérték a bíróságtól, hogy fordítsák le az üggyel kapcsolatos „releváns dokumentumokat”, hogy azt Hernádi is megértse, és utasításokat adhasson a védelemnek.
„A bíróság azonban elutasította a kérelmet, ami számunkra igencsak meglepő”
– mondta az ügyvéd. Úgy gondolták, hogy a bíróság elfogadja és tiszteletben tartja az ügyben korábban a legfelsőbb bíróság által hozott döntést, ami szerint a dokumentumokat a vádlott számára is érthető nyelvre le kell fordítani. „Meglátjuk, hogy fogja majd megindokolni a bíróság a döntését” – mondta az ügyvéd, aki szerint a döntés ellen valószínűleg fellebbeznek majd a legfelsőbb bíróságon. Hogy mi lesz akkor, ha a legfelsőbb bíróság nem hoz ítéletet a tárgyalás kezdetéig, Valkovic az újságíróknak azt mondta: akkor nem lesz tárgyalás.
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi jogi képviselője az MTI-nek azt mondta: ez a lépés a bíróság részéről is azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék helyesen járt el, amikor elutasította a Mol vezetőjének kiadatását Horvátországnak, elfogadva a védelem álláspontját, miszerint „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. Bebizonyosodott, hogy még azt az alapvető jogelvet is semmibe veszik, hogy a terheltnek joga van megismerni a vele kapcsolatos periratokat – mondta.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, mondván, soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel szerinte a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, ami miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, ami azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.
Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, ami 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra és a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárás és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az EU-tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a nekik továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, aminek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án újra megtagadta az európai elfogatóparancs. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.