A Pilisi Parkerdő lecsap a japánkeserűfűre és a selyemkóróra

2018 október 9., kedd 9:23
73

Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak.

Az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. kedden az MTI-vel.

Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa - amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni -, illetve a zöld juhar, hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.

A japánkeserűfű rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni.

Az Észak-Amerikából származó selyemkórót már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását.

Japánkeserűfű Fotó: Wikipedia CC BY-SA 3.0

Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt