A szovjet időben és a rendszerváltás utáni években az ukrán ortodox egyházat Moszkvából irányították. Ez azonban az ukrán-orosz viszony széttöredezésével egyre tarthatatlanabbá vált, 1992-ben ki is vált a kijevi patriarkátus Filaret pátriárka vezetésével a Moszkvából irányított szervezetből, majd Makarij metropolita is létrehozott egy saját ukrán egyházat. A szakadást azonban Moszkva nem ismerte el, kiátkozták a kijevi pátriárkát meg a metropolitát is.

Az ukrán-orosz háború kirobbanásával aztán egyre sürgetőbbé vált a szakadás, ezért Porosenko elnök I. Bartolomaioszhoz a konstantinápolyi pátriárkához fordult, hogy döntsön  az ügyben. A konstantinápolyi szinódus pedig most kimondta, hogy az ukrán ortodox egyház autokefál, azaz független, és a kijevi pátriárka vezetése alatt áll. A szinódus úgy döntött, hogy elfogadják a Makarij és a Filaret által vezetett egyházakat, és azt is, amelyik moszkvai irányítás alatt maradt.

Kirill, a moszkvai pátriárka azonban korábban azzal fenyegetőzött, hogy ha az oroszok számára nem megfelelően alakul az orosz-ukrán vita rendezése, akkor megszakítják a kapcsolatot a konstantinápolyi patriarkátussal. Az ortodox egyházak közül értelemszerűen az orosz a legbefolyásosabb, ugyanis itt a moszkvai pátriárka irányítása alatt áll a világ ortodox keresztényeinek több mint fele. A konstantinápolyi pátriárkát az ortodox keresztények nem tekintik a pápához hasonló vezetőnek, elvben ugyanis minden külön állami egyházat vezető pátriárka jogai egyenlőek, a konstantinápolyi csak a patriarkátus gazdag múltja miatt nagyobb tekintélyű.

Az oroszok azért sem fogadják el a döntést, mert Filaret kijevi pátriárka és az általa vezetett egyház a Majdan téri tüntetésektől kezdve az oroszellenes tüntetők oldalán állt. (Politico)