Óscar Arnaulfo Romero érsek véráztatta övét viselve avatta szentté a salvadori vértanút I. Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren. Romero érsekkel 1980-ban mise közben végzett egy halálbrigád, mert fel merte emelni a szavát a polgárháború dúlta országban zajló jogtiprások ellen.

A katolikus egyházfő homíliájában "egy extrovertált egyház prófétájának" nevezte VI. Pál pápát, aki megnyitotta az egyházat a világ felé. Romero érseket méltatva hangsúlyozta, hogy "nem törődve saját életével került közel a szegényekhez és híveihez".

A kanonizációra mintegy ötezer zarándok érkezett Salvadorból a Vatikánba, de több tízezer salvadori maradt fenn egész éjszaka, hogy a San Salvador-i székesegyház előtt kihelyezett óriás kivetítők által legyen részese az eseménynek.

Romeróval egyidejűleg VI. Pál pápát is szentté avatta. VI. Pál kitűnő diplomata volt, a kiegyenlítésre, a kompromisszumra való törekvés jellemezte. A modern világ kérdéseire keresett válaszokat, de teológiai és erkölcsi ítéletei inkább a hagyománnyal voltak összhangban. XXIII. János nyomdokán kívánt haladni, és folytatta az általa 1962-ben összehívott, a katolikus egyház történetében vízválasztót jelentő második vatikáni zsinatot.

Zsinati szellemű reformintézkedései közé tartozott a püspöki szinódus létrehozása, a római Kúria újjászervezése, a liturgiareform támogatása, a szentmise új szertartásának bevezetése, az anyanyelvi misézés, az egyházjog revíziója, a bíborosi kollégium nemzetközivé tétele. Feloszlatta a nemesi testőrséget és a palotaőrséget, a Svájci Gárdát tette meg a Vatikán egyedüli fegyveres erejévé. (MTI)