Egyházszakadás Keleten: az orosz ortodox egyház beintett a konstantinápolyi patriarkátusnak

Az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal az orosz ortodox egyház, amelynek szinódusa hétfői minszki tanácskozásán lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását.

Döntését az orosz ortodox egyház arra válaszul hozta meg, hogy a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa a múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállósságát).

A tanácskozás egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amit a moszkvai patriarkátus mondott ki két általa szakadárnak tekintett ukrán egyházi vezetőre, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse a konstantinápolyi (Isztambulban működő) patriarkátus joghatósága alá.

Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga.

Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott múlt heti döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházszakadásának tekinti.

"A szent szinódus mai tanácskozásán döntés született az eucharisztikus kapcsolatok teljes megszakításáról a konstantinápolyi patriakátussal" - jelentette ki Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója Minszkben újságíróknak.

"Az orosz ortodox egyház nem fogadja el ezeket a döntéseket, nem fogjuk követni őket. A szakadárság szakadárság marad, a szakadár vezetők pedig szakadár vezetők maradnak. Az az egyház pedig, amely elismerte a szakadárokat, azzal, hogy kapcsolatba lépett velük, kizárta magát a kánoni térből" - hangoztatta az orosz főpap az ortodox kánonjogra hivatkozva.

Fotó: MAXIM MALINOVSKY/AFP

Ukrajna politikai vezetése az ország 1991-ben történt függetlenné válását követően több kísérletet tett a moszkvai patriarkátustól független, nemzeti egyház létrehozására.

Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az "egységes" ukrajnai egyház megalapításáról.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál ("saját fejű", önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében "első az egyenlők között", ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik "ortodox pápaként" pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és hogy az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.