A lakástakarékok megszüntetése Bánki Erik szerint "előremutató"

"Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat előremutató, mert egy olyan rendszertől vonja meg a támogatást, ami nem működik hatékonyan," mondta a kedd reggel a Parlamentben a lakástakarékok beszántásáról szólót vita expozéjában a javaslatot jegyző Bánki Erik. Kivételes eljárásban, rekordsebességgel szántja be a kormány a lakástakarékokat. Hétfőn nyújtotta a Gazdasági bizottság fideszes elnöke a törvényjavaslatot, ami megszüntetné a lakástakarékpénztárak 30 százalékos állami támogatását, az Országgyűlés kedden, egy nap alatt lezavarja az összevont vitát, és a zárószavazást is, így már a mai nap Áder János elé kerülhet a törvény, akinek ettől kezdve 5 napja van, hogy aláírja. 

Ha a köztársasági elnök még aznap aláírja, akár szerdán is hatályba is léphet a törvény, vagyis utána már nem lehet lakáspénztárat nyitni.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökeFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Bánki ugyanazokkal az okokkal indokolta a lakástakarék megszüntetését, mint hétfői sajtótájékoztatóján:

  • nem szolgálta hatékonyan az otthonteremtést, 
  • extraprofitot termelt a szolgáltatóknál.

A vitában felszólaló ellenzéki képviselők szerint:

  • azért nem szolgálta hatékonyan az otthonteremtést, mert eredetileg nem is erre lett létrehozva a lakástakarékpénztári rendszer.
  • Ha valóban segíteni szeretnének a kormánypárti képviselők, akkor korrigálnák a konstrukció hibáit, nem pedig megszüntetnék azt. Vagy bejelenték azt a támogatási formát, ahová a most felszabaduló összeg kerül.
  • Ha valóban extraprofit keletkezett volna a szolgáltatóknál, akkor nem hagyták volna nyolc évig változtatás nélkül a rendszert. 
  • Nyolc évig nem nyúltak hozzá, most két nap alatt döntenek róla úgy, hogy sem a lakosságot, sem a szakmát, sem a szakmában dolgozókat nem tájékoztatták megfelelően.

A több mint három órás vitában az előterjesztő Bánki mellett eddig egyetlen fideszes felszólaló vállalta véleményét. A KDNP egyetlen tagja sem szólalt fel, harminc perces időkerete érintetlen maradt. 

Bánki hangsúlyozta: nem szüntetik meg a lakástakarékokat, az öngondoskodási forma megmarad, csak az állami támogatás marad el. Hogy a pénztárak fenn tudnak-e maradni a jövőben is, az csak az ott dolgozókon múlik, tette hozzá. A kormánnyal való egyeztetésre hivatkozva Bánki Erik kijelentette: a lakástakarékokra fordított 70 milliárdos költségvetési támogatás a jövőben is az otthonteremtést szolgálja majd, de hogy milyen formában, azt még nem tudja. 

A kormány részéről a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András kijelentette:

ha valaki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, akkor egy dolog biztosan állítható, hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja az otthonteremtést.

Szerinte ilyen a CSOK.

A szocialista Varga László szerint felháborító, hogy a "diktátum jelleggel" átvert módosító indoklásában az szerepel, hogy akár uszodát, vagy szaunát építettek volna a lakástakarékpénztár-tagok a megtakarításból. A jobbikos Pintér Tamás szerint "életellenes, kirekesztő, és korrupciógyanús" az előterjesztés. 

"Tudják mi a nem hatékony támogatás? A magyar foci. Miért nem azt szüntetik meg? Vagy a kötvénybiznisz,"

mondta. A vitában felszólaló fideszes Manninger Jenő mielőtt belekezdett volna a klasszikus elmúltnyolcévezésbe, kijelentette:

"a Fidesz a kormányzattal karöltve sosem dől hátra (..), folyamatosan újabb és újabb eszközöket és ösztönzőket keres arra, hogy (..) Magyarországon anyagi értelemben ne teher, hanem áldás legyen nemcsak a gyermekvállalás, hanem az otthonteremtés is."

"Hogy tudnak tükörbe nézni? Hogy tudnak aludni? Nettó hazugság az érvek, amiket hoznak," mondta a jobbikos Z. Kárpát Dániel. Figyelmeztetett: történelmi bűn, hogy ennyire kiszúrnak azokkal a fiatalokkal, akiknek nincs kellő tőkéje egy CSOK-támogatás felvételéhez. Z. Kárpát szerint ha az előterjesztő szándéka valóban segítség volna, akkor a rendszer hibáin javítana.

"Nyolc éve vannak kormányon, nyolc évig hagyták az extraprofitot?"

kérdezte a jobbikos politikus, rámutatva, hogy lehet, hogy nem működtek tökéletesen a lakástakarékpénztárak, de tisztességtelen haszonról beszélni hazugság.

"Mi lenne, ha egyszer megkérdeznék az érintetteket, ha egyszer megkérdeznék a szakmai szervezeteket? Azt hittem, hogy nyolc év után már nem fognak ilyen undorító kezdeményezéseket végigvinni,"

mondta a fideszes képviselőknek Bangóné Borbély Ildikó utalva a kivételes eljárás gyorsaságára. 

"Megtanultuk már, hogy ha önök nagyot változtatnak, ahhoz maguknak üzleti érdekük fűződik,"

mondta a DK-s Arató Gergely. Szerinte a Rogán-féle lakáslottó felé terelik ezzel az embereket, ahol az állami támogatást változtatás nélkül fennmarad. Az LMP képviselője szerint

cinikus, hogy a Családok évében, 2018-ban lépi meg

ezt a kormánypárt. Csárdi Antal rámutatott: a társasházakkal is kiszúrnak, elveszik a felújítások lehetőségét. Mellár Tamás szerint

ha hetvenmilliárd forintot szeretne fogni a költségvetésen a kormány, akkor miért nem a kormánypropagandán kezdik a spórolást?

A független képviselő szerint kizárt, hogy szakmai vitát lehessen folytatni egy olyan javaslatról, amit hétfőn 11 órakor kapnak meg és a gazdasági bizottság egy óra múlva már szavaz róla.

Bánki Erik záró-, második, felszólalásában kijelentette: 

"az ellenzék egy kottából játszik, mert a magyar emberek helyett a külföldi multikat védik, akik ezt a konstrukciót forgalmazták és busás haszonra tettek eddig szert."

A fideszes politikus érdemben nem reagált a háromórás vitában elhangzott kritikákra. 

A lakástakarék egy 1997 óta létező megtakarítási forma Magyarországon, amit különböző lakáscélra, például vásárlásra, építésre, felújításra vagy jelzáloghitel előtörlesztésére lehet felhasználni, legalább 4, maximum 10 év gyűjtögetés után. A konstrukció pont a 30 százalékos állami támogatás miatt volt népszerű, ami  befizetések után, maximum 72 000 forintot jelentett.