Péntek reggel hívta fel ismét a figyelmet a Greenpeace Magyarország a volt Óbudai Gázgyár szennyezett talajára, és az abból a Dunába szivárgó szennyezett talajvízre. A szervezet 2018 vett mintákat, amiket akkreditált laborban bevizsgáltattak. Kiderült: 

egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. 

A Greenpeace szerint a cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó közel 200 ezer tonnányi szennyezett talaj már a budapesti ivóvízbázist fenyegeti, ezért az illetékesek azonnali beavatkozását kérik. 

Az elsőként reagáló III. kerületi önkormányzat szerint "évtizedek óta tudott, hogy az egykori Gázgyár szennyezett talajából mérgező anyagok szivárognak a Dunába, a kármentesítés érdekében azonban csak a terület tulajdonosa, az NKM Földgázszolgáltató Zrt. léphet. Hozzáteszik ők mindenben segítik a terület megtisztítását. 

A Fővárosi Vízművek szerint "Budapest ivóvízellátása biztonságos, a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvíz minden tekintetben megfelel a szigorú előírásoknak." Hozzáteszik: a vízművek is évek óta tud a problémáról,

"amelynek megoldása, illetve megoldatlansága jellemzően a Duna alacsony vízállása esetén válik fokozottan égetővé."    

A cég közleménye szerint a fővárosi víz csak azért garantáltan biztonságos, mert rendszeresen ellenőrzik a bázisokat, és a veszélyes kutakat kizárják a rendszerből.  

Az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal szerint az egykori Óbudai Gázgyár területén feltárt talaj és talajvízszennyezés kármentesítése jelenleg is folyamatban van, mert jogerősen kötelezték rá a terület tulajdonosát, az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-t. Hozzáteszik: az elmúlt években

"az érintett Duna szakaszon a környezetvédelmi hatóság az elmúlt években több alkalommal tartott helyszíni szemlét, melyek vizsgálatai igazolták az egykori Óbudai Gázgyár területe felől a talajvíz-szivárgást a Duna irányába kizárólag alacsony vízálláskor (ún. depressziós hatás miatt). A rendelkezésre álló eredmények alapján elmondható, hogy a Duna vízhozamához képest (még alacsony vízállás esetén is) a talajvízzel elenyésző mennyiségű szennyezőanyag jut be, ami a hígulás miatt már a part közelében sem mutatható ki."