Nincs okom becsmérelni az izraeli kutatók munkáját, biztos komoly felkészültséggel, tudással sikerült megalkotniuk a bogyóbenzint, de ezzel a projekttel is az a baj, mint mindegy ilyen hasonló, világmegváltónak hirdetett eljárással.

NEM LESZ BELŐLE SEMMI!

De kezdésnek lássuk a vonatkozó MTI-hírt.

"A nagyvilágban évente mintegy egymillió tonna efféle melléktermék keletkezik, Izraelben mintegy harmincezer tonna. Elégetése környezetszennyező füstöt okoz, természetes trágyaként alkalmazása viszont rengeteg gonddal jár, mert ehhez komplikált és drága eljárásokkal elő kell készíteni.

A Haifai Egyetem és a Tel Háj főiskola kutatói az izraeli környezetvédelmi minisztérium anyagi segítségével olyan új eljárást dolgoztak ki a hulladék újrafeldolgozására, amelyet akár kis mennyiségben, a földeken is használhatnak majd a mezőgazdászok.

Rengeteg motor képes elégetni az etanolt, még egy átlagos benzinüzemű motor üzemanyaga is tartalmazhatja tíz százalékban ezt az olívaolaj készítésekor a hulladékból kinyerhető folyadékot."

Jól hangzik, csak egy apró momentum hiányzik, méghozzá az előállítás költsége.

Ez az egyetlen, amivel a piac törődik, és ha olcsóbb az olajból facsart üzemanyag, ha nincs megfelelő szabályozással előnybe hozva a bioetanol, akkor ezeknek az alternatív megoldáskonak esélyük sincs.

Az etanolnál is a nagy áttörésre várunk

A Piac és Profit Klímablogja 2016-ban tökéletesen foglalta össze az etanolproblémát: "A hagyományos első generációs etanolfajták -amik élelmiszernövényekből készülnek- csak bizonyos arányban keverhetők az üzemanyagba. A légitársaságok próbálták újabb alapanyagokkal bővíteni az etanolpalettát, például takarmányból (pl. házi len) és használt sütőolajból készült bioüzemanyagot is használnak. De a kőolaj árának jelentős zuhanása miatt éppen ez az alternatív üzemanyag vált kevésbé gazdaságos opcióvá."

Tipikusan a melyik ujjunkba harapjunk helyzet, ami mostanában az atomenergia-megújulók-fosszilis energiát felhasználó erőművek körül kialakult.

A zöldek már 2010-ben azzal vádolták az EU-t, hogy elhallgatják, az etanoltermelés ökolábnyomában mennyit nyom latban az őshonos növényzet kiirtása, mások azt nehezményezték, hogy a brazil cukornádtermés és az amerikai szója- és kukoricatermés etanolgyártásba áramoltatása veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot.

Tehát ahhoz, hogy kiváltsuk a jó öreg benzint, ahhoz erdőt kell írtani, és a pékek kezéből kell kiverni a lisztet, ez pedig egy politikai programban sem hangzik jól.

Így pörgött fel a második, sőt harmadik generációs alapanyagok kutatása, amivel valamilyen mellékterméket, élelmiszernek nem hasznosítható anyagot főznének égethető szesszé.

2012-ben az alga volt a sláger, amerikai kutatók a Science című folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni.

A kutatók szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is lehetne előállítani évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető.

Elöntötte a globális piacot a rendkívül olcsó alga-bioetanol? Nem úgy tűnik, pedig a kutatás párhuzamosan folyt, még hazai próbákozás is akad a témában.

Hazai példa

Itthon is volt hasonló próbálkozás 2015-ben, a Károly Róbert Főiskolán végzett kutatás egy 369 millió forint költségvetésű projekt keretein belül valósult meg ( a megvalósításhoz az Európai Unió több mint 253 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.)

A korabeli MTI-hír szerint a "kutatás elsődleges célja, hogy a jelenlegi
bioetanol gyártást, amely elsősorban jó minőségű termőterületeken
megtermelt kukoricára, burgonyára és búzára épül, fokozatosan tudja
felváltani a kevésbé jó minőségű termőföldeken is életképes nyárfa
fajták feldolgozása."

A projekt indulásáról volt MTI közlemény, az eredményekről már nem, azokat a Journal of Central European Green Innovation 3 tudományos kiadványban megjelent tanulmány összegzi. Ennek legfontosabb megállapítása pedig az, hogy nyírfa fűrészporból előállított terméktől jóval olcsóbb az első generációs bioetanol, és az "ígéretes eredmények ellenére a nyárfa-bioetanol konverzió hatékonnyá és gazdaságossá tétele további számos kísérlet elvégzését igényli."

Ezek alapján sok szerencsét kívánunk az izraeli tudósok módszeréhez. Szükségük lesz rá.