Nagyívű közvélemény-kutatást készített az európai társadalmak vallásossághoz, illetve vallási kisebbségekhez fűződő viszonyáról az amerikai Pew Research Center: 2015 és 2017 között több felmérést végzett 34 országban 56 ezer nagykorú lakos részvételével készült a kutatás.

Az eredményekből egy világos különbség rajzolódott ki a nyugati-, illetve a kelet- és közép-európai társadalmak között: e utóbbiak sokkal kevésbé fogadnak el muszlim, illetve zsidó embereket a környezetükbe, valamint kevésbé fogadják el azonos neműek házasságát, illetve a törvényileg engedélyezett abortusz tényét is.

Például arra a kérdésre, hogy elfogadnának-e a válaszadók egy muszlim embert a családjukban, a magyaroknak csupán 21 százaléka felelt igennel:

Látni, hogy a muszlim családtag elfogadására vonatkozó kérdésre 80 százalék fölött válaszoltak igennel Svédországban, Dániában, Norvégiában és Hollandiában is. 

Érdekes válaszok születtek arra a kérdésre is, hogy mennyire gondolják azt egyes nemzetek lakói, hogy az ő kultúrájuk magasabb rendűbb, mint másoké: ebben a kérdésben a görögök, örmények, grúzok vezettek magasan az élen, Magyarország a 46 százaléknyi ígygondolóval a középmezőnyben végzett:

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyire fontos a vallásosság az életükben, a magyarok viszont inkább a nyugati társadalmakkal mozognak együtt: csupán a válaszadók 14 százaléka mondja azt, hogy a vallás nagyon fontos az életében, 16 százaléka imádkozik naponta és 17 százaléka vett részt előző hónapban misén.

A magyaroknak 59 százaléka hisz Istenben, de csak 26 százalékuk teljes bizonyossággal. Ezzel szintén a középmezőnyben vagyunk, keletebbre jóval biztosabban Isten létezésében az emberek, míg a nyugati társadalmakban jóval kevésbé:

További érdekesség, hogy a magyarok 54 százaléka hisz a sorsban, 21 százaléka a szemmel verésben és 27 százaléka a reinkarnációban:

Ezen kívül a magyarok 67 százaléka hisz abban, hogy az államot és az egyházat szét kell választani egymástól. 

Ha az a kérdés kerül szóba, hogy ki lehet az adott nemzet tagja, a magyarok az élmezőnyben vannak, amikor a születés fontosságára kerül szó: a magyarok 83 százaléka gondolja azt, hogy a nemzeti identitás fontos eleme, hogy az illető Magyarországon szülessen. Ezt a magyaroknál jobban csak a románok és a bolgárok gondolják így:

Látni, hogy a skandináv államokban viszont alig a lakosság ötöde gondolja azt, hogy az teszi az igazi állampolgárt, aki ott látta meg a napvilágot.

Még látványosabb a különbség, ha csak a fiatalok vélekedését nézzük meg arról a kérdésről, hogy mennyire fontos valaki nemzeti identitásához, hogy a családja kötődjön az adott országhoz. Míg a magyar fiatalok 90 százaléka gondolja ezt, addig a dánoknak csak 20 százaléka:

A skandináv és nyugati országokban jellemzően azt tartották fontosnak a megkérdezettek a nemzeti identitás kérdésének megítélésekor, hogy az egyes emberek mennyire beszélik a nyelvet, illetve mennyire tartják tiszteletben az ország törvényeit és intézményeit:

További adatokat a Pew kutatásából lehet böngészni.