A WWF által megjelentetett, 59 nemzetközileg jegyzett természettudós által összeállított jelentés szerint az emberiség 1970 óta a bolygón élő emlősök, halak és hüllők 60 százalékát tüntette el a Föld színéről. 

A jelentés szerint az állatok kiirtásában jelentős szerepet játszott az élelmiszer- és nyersanyag-fogyasztásunk jelentős növekedése, ezzel pedig az emberiség az életnek azt a hálóját is elpusztítja, mely évmilliárdok alatt alakult ki, és melyre civilizációink is ráépültek. 

A WWF tudományos igazgatója, Mike Barrett szerint alvajárva közeledünk a szikla széle felé: ha az emberiség 60 százaléka tűnt volna el ennyi idő alatt, az azt jelentené, mintha hirtelen eltűnt volna az összes ember Észak- és Dél-Amerikából, Afrikából, Európából, Kínából és Óceániából, tette hozzá, érzékeltetve, hogy többről van szó, minthogy odalesznek a természet egyes csodái. Ami persze önmagában is gond lenne, de Barrett szerint valójában az történik, hogy az emberek jövőjét számoljuk fel. A természet ugyanis nem valami szép dolog, ami jó, ha rendelkezésünkre áll, hanem az életünk alapját jelentő rendszer. 

Természettudósok között visszatérő vélemény, hogy a bolygón megkezdődött a hatodik kihalási hullám, egyben az első, amit egy élőlény, az ember indított el. Egy nemrég megjelent másik kutatás szerint az emberiség, mióta megvetette lábát ezen a bolygón, az emlősök 83 százalékát és a növények felét pusztította el. És ha most el is tűnnénk a bolygó felszínéről, 5-7 millió évbe kerülhetne, mire ezek a károk helyreállnának. 

A most megjelent kutatás mögött a WWF és a Zoological Society of London által szerkesztett Élő Bolygó Index áll, mely összesen 16704 emlős, madár, hal, hüllő és kétéltű-populáció életét követi. A legfrissebb adatok szerint 1970 és 2014 között a vizsgált populációkban az átlagos egyedszám-visszaesés 60 százalékos volt. 

A vadon élő állatok számának visszaesésért leginkább a természetes élőhelyeik pusztítása felel. A területek többségéből mezőgazdasági terület lett, és ma már a bolygón található földterületek háromnegyede emberi tevékenységhez kapcsolódik. A második legnagyobb ok az élelemként való felhasználás: 300 emlősfaj halt ki azért, mert emberek a húsukért leölték őket. Ugyanígy jelentős problémát jelent a túlhalászat, amely világszerte okoz ökoszisztémaborulást a tengereken. Komoly problémákat okoznak a vegyi szennyezések, és a globális kereskedelemmel földrészeket átszelő invazív fajok, illetve megbetegedések. 

Leginkább a tavak és folyók élővilága szenvedi meg a változásokat: ezekben az állatok száma 83 százalékkal esett vissza, többek között a gátak megszaporodása, illetve a mezőgazdaságra használt rengeteg víz miatt. (Guardian)