Több ezer ember vett részt vasárnap Teheránban az 1979-es iszlám forradalom évfordulója alkalmából rendszeresen megrendezett felvonuláson. Radikális diákok ezen a napon foglalták el az Egyesült Államok nagykövetségének épületét, és túszul ejtettek, majd 444 napig fogva tartottak 52 amerikai diplomatát.
A mostani évfordulónak az ad jelentőséget, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy hétfőtől újabb szankciókat vezet be Irán ellen, és a büntetőintézkedések mindaddig érvényben maradnak, amíg Irán fel nem hagy a terrorizmus támogatásával, szíriai katonai szerepvállalásával, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját.
Hámenei ajatollah arról beszélt, hogy az Egyesült Államok az 1979 előtti befolyását akarta visszaállítani az országban, de elbukott. Szerinte világszerte ellenzik Trump politikáját.
Az Egyesült Államok célja, hogy lenullázza az iráni olajexportot. Ez pedig nagyon fájna a perzsa országnak, mivel az állami bevételek 80 százaléka az olajból származik. A szigorítások miatt tilos lesz iráni olajcégekkel üzletelni. De a meglévő pénzügyi szankciókon is szigorítanak, vagyis ezután nem lehet tranzakciót bonyolítani az iráni jegybankkal és más pénzintézetekkel.
Az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, Mohammad Ali Jafari vasárnap arról beszélt, hogy Irán ellenáll és győzni fog az Egyesült Államok pszichológiai hadviselése és az ország olajkészletei elleni szankciókkal szemben.
A felvonuló tömeg a korábbi évekből ismert jelmondatokat - Le az Egyesült Államokkal!, Halál Amerikára!, Halál Izraelre! - kiabált. Az állami tévé tudósása szerint több vidéki városban is tartottak hasonló felvonulást.
Az eddigi amerikai szankciók már most is keményen érezhetőek az országban: a hivatalos fizetőeszköz, a riál idén már 70 százalékot veszített az értékéből, az energiaexport pedig majdnem harmadával esett vissza június óta. Ezért az energiaárak Iránon belül is elszálltak. Ugyanakkor politikailag a szankciókkal csak annyit sikerült elérni, hogy még jobban megerődödött a nyugatellenes, ultrakonzervatív szárny.
Az amerikai kormány 2018 májusában egyoldalúan felmondta a 2015-ben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és Irán között megkötött nukleáris megállapodást, mert Trump elnök szerint rossz megállapodás volt, nem ellenőrizhető, hogy Irán betartja-e azt. A megállapodás dollármilliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezárja katonai célú nukleáris programját.
Az Iránnal szembeni újabb keménykedés a nyugati szövetségi rendszeren belül is fezsültségeket szült: Az Európai Unió tagállamai korábban az amerikai szankciók ellenére is szerették volna fenntartani az újjáépült gazdasági kapcsolataikat Iránnal, de John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy Európa vagy bárki más megkerülje a szankcióikat. (Reuters/DW/MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.