Zárkózunk Európához, zárkózgatunk, de a lengyelek és a románok még gyorsabban zárkóznak

2018 november 6., kedd 9:57
196

Az európai felzárkózás a magyar nyilvánosság egyik kedvenc témája: van vagy nincs? Közeledünk az európai életszínvonalhoz vagy éppen távolodunk tőle? Kolosi Tamás és Szívós Péter a Tárki kutatói a magyar gazdaság és társadalom legfontosabb mutatóit elemezve arra jutottak, hogy zárkózunk, de nagyon lassan.

Ma délelőtt mutatták be a Társadalmi riport 2018-as kötetét. (A könyv szerkesztőivel készített interjúnk: „Az ország prosperitásával kapcsolatos bűncselekmény, ha ezt nem tesszük meg...”) A 22 tanulmányból álló kötet első cikke az európai fölzárkózás kérdését vizsgálja.

„A magyar társadalom régi és mélyen megalapozott óhaja az európai életkörülmények utolérése” – kezdi tanulmányát Kolosi Tamás és Szívós Péter. Ez a vágy lehet a legfőbb oka annak is, hogy nyolc éve tartó szakadatlan brüsszelezés, EU-ellenes kirohanások, kormányzati kampányok ellenére az átlag magyar sokkal jobban kötődik az Európai Unióhoz, mint az EU-s átlagpolgár. A 2018-as Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon az emberek 61 százaléka érzi úgy, hogy kötődik az unióhoz, míg az EU-átlag csupán 56 százalék.

Az európai felzárkózás vizsgálatához a szerzők gazdasági és társadalmi jelzőszámokat hasonlítottak össze: az EU-15-ök (a bővítés előtti, „eredeti” tagországok) átlagához, a szomszédos és örökös példakép Ausztriához valamint a legkönnyebben utolérhető (legszegényebb) nyugat-európai országhoz, Portugáliához mérték a magyar adatokat, illetve két régiós konkurens, Lengyelország és Románia eredményeit is.

A számok egyáltalán nem igazolják azokat a jobbról is, balról is hallható politikai szólamokat, miszerint a rendszerváltás (és az azt követő évek) teljes kudarc lett volna. A magyar gazdaság ugyan nehezen talált magára a szocialista ipar összeomlása után, de egy évtized alatt létrejött egy technológiailag modern, a világpiacon versenyképes új gazdasági struktúra, és tulajdonképpen azóta, ha nem is gyorsan, de Magyarország felzárkózó pályán van az EU magországaihoz (a bővítés előtti 15-ökhöz) képest.

Ugyanakkor az adatok nem támasztják alá azokat a hiperoptimista kampányszlogeneket sem, amelyek az osztrák színvonal elérését ígérik. A magyar gazdaság ugyan közelítette a rendszerváltás óta az EU-15-öt, és Ausztriát is, de a felzárkózás lassú. 1991-ben Magyarország egy főre jutó GDP-je az akkori EU-15 átlag 44,7 százaléka volt, 2016-ban pedig már 62,7 százaléka.

Kifejezetten pechünk van Ausztriával, mint gazdag bezzegszomszéddal, mert az osztrák gazdaság még fejlett, nyugati konkurenseihez képest is jól teljesít, például az osztrák egy főre jutó GDP is nőtt az EU-15 átlagához képest: 1991-ben 111,9 százalékon álltak, 2016-ban pedig 117,6 százalékon.

Az sem túl vidám hír, hogy két régiós versenytársunk, Lengyelország és Románia is sokkal gyorsabb ütemben zárkózik, mint mi. A románok persze nagyon mélyről indultak, de lassan a nyakunkra másznak, a lengyelek pedig, akik szintén mögülünk indultak, már le is hagytak.