Az elmúlt 500 év magyar történelme összehasonlíthatalanul jobban izgatja a vizuális fantáziánkat, mint az első 500 évé, legalábbis ez látszik kiderülni abból, hogy milyen témákat dolgoz fel az a 14 film, ami megnyerte a Filmalap darabonként 1 millió forinttal jutalmazott  ötletpályázatát.

A dolog azért érdekes, mert persze a pályázattól függetlenül is jelentkezhet bárki magyar történelmi témájú filmprojekttel az állami finanszírozónál, könnyen lehet, hogy ezek közül valamelyik lesz a következő pár év kardos-kosztümös magyar filmjének az alapja.

Egyszerre volt jellemző a populista-kultúrharcos NER-Magyarországra és a rendszer kulturális intézményein belül a józanságot képviselő Fimalapra ennek a pályázatnak a sorsa. Azt ugyanis eleve amiatt írta ki a Filmalap, mert a kis példányszámú kormányközlöny szerepét betöltő Magyar Idők útszéli stílusú kultúrharcos cikkeiben 2018 nyarának elején egyszer csak elkezdett foglalkozni a filmiparral és a veretes magyar történelmi filmeket hiányolva betámadta magát Andy Vajnát is. Erre volt az instant reakció a pályázat kiírása. 

Ilyenek inkább a nem annyira normális országokban szoktak történni. A Filmalap ezek után viszont nagyjából úgy cselekedett, mintha egy normális országban működne: rendes zsűrit állított össze igazi filmesekből plusz pár történészből az ötletvihar kirostálására. Ezek alapján feltehető, hogy valóban a 14 kiválasztott írta a legépkézlábabb forgatókönyvcsírát a 404 jelentkezőből.

Nézzük akkor, hogy milyen történelmi figurák, korok és események inspirálták őket!

Három olyan győztes filmötlet van, ami kifejezetten egy-egy személy középpontba állítására épül: Horváth Áron Bartókja mellett az egyik Tallián Mariann Feleségek feleségé-je, aminek, mint a Filmalaptól megtudtam, Petőfi felesége, Szendrey Júlia a főszereplője. Szendreyről egyébként, aki tényleg izgalmas és drámai karakter, már készült kosztümös nagyjátékfilm, Elek Judit Mária-napja 1983-ban. A másik pedig Csáji László Koppány: Kezdetek és végzetekje, ami a kalandos sorsú Balassi Bálint valamelyik kalandját meséli el a sokból.

A XIX. század, a szabadságharc és a dualizmus kora a jelek szerint az egyik legizgalmasabb korszak wannabe filmes szemmel: a Feleségek felesége mellett ekkor játszódik Vészits Andrea: A halhatatlan kapitánya (a szabadságharc idején), Fülöp Péter Paripája (a szabadságharc leverése után) és Móray Gábor Rabló és pandúrja is, (a dualizmus korában).

A másik kedvelt időszak a XX. század első hatvan éve. A Bartók mellett ebben az időszakban játszódik

• a Szabó Pálma-féle Rosseb bakák első világháborús sztorija
  
• Baráth Katalin Vesztegzárja, ami az antant-csapatok által megszállt Magyarországról mesél
  
• A Rákosi-diktatúra alatt játszódó Partvonalon Tősér Ádámtól
  
• És Cs. Nagy Sándor Láthatatlanokja (56 után)
  

A régebbi múlt történetéből a jelek szerint a török által fenyegetett vagy már el is foglalt Magyar Királyság mozgatja meg a legjobban a filmeseket. A Balassi-mozin kívül Fazekas Máté Erdélyi menyegzője az 1600-as évek legelejének Fejedelemségében, Szigel Gábor A magyar tenger kalózai-ja pedig a pár évizeddel későbbi Magyar Királyságában forog.

A legeslegújabbkori történelemünkkel pedig egy filmötlet, a Rainer-Micsinyei Nóra – Horváth János Antal páros rendszerváltáskor játszódó Ránk szakad az égje foglalkozik.

Ha ennyiből bármilyen következtetést le lehet vonni, akkor az az, hogy - micsoda meglepetés - valószínűleg nem valami titkos komcsi-liberális összeesküvés miatt nem készültek eddig szakmányban nagyfilmek a pozsonyi csatáról, Aba Sámuelről meg Szent Lászlóról, és nem a Háttérhatalom tiltotta le a Nagy Lajos-kori szekeres üldözéseket,  hanem egyszerűen az van, hogy a mai kor filmeseinek nem jutott róluk eszébe semmi izgalmas. Azokról a korszakokról és eseményekről viszont, amikről - nem véletlenül - eddig is csináltak filmeket, annál több.