Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. 

A Kúria kérte arra az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 

Csak papíron gyógyultak meg 

Az alapügy felperese 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült, 

azonban az új szabályok szerint lefolytatott felülvizsgálat javult az állapota, és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb, mint a felére csökkent. Az ezt tartalmazó társadalombiztosítási határozatot az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte, mivel álláspontja szerint önmagában az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása nem indokolhatja az állapotjavulást. Azt is ki kell mutatni azt is, hogy az eltérő minősítési szempontok miatt csak a százalékos értékekben, vagy ténylegesen történt-e az ellátásra jogosult egészségi állapotában változás. Az ügy innen került a Kúriára, ami továbbította az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság most arra jutott, hogy 2012 után 

csak akkor lehetett volna csökkentei a rokkantsági ellátások összegét, ha az ellátásra jogosult személy állapotában következett be javulás, nem pedig csak az erről szóló szabályokat alakítják át.Az Alkotmánybíróság ezért most alkotmányos követelményként rögzítette, hogy állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Ennek vizsgálata minden esetben az eljáró hatóságok, illetve bíróságok kötelezettsége. 

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a kötelező felülvizsgálat után a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet. 

A parlament pedig mulasztást követett el, amikor nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének és a 2012 előtt megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31. napjáig tegyen eleget.

Spórolni kellett 

Az Index emlékeztetett arra, hogy a II. Orbán-kormány ezzel akarta visszatolni a rokkantnyugdíjasokat a munkaerőpiacra. 

A fő cél persze a spórolás volt.Egy törvénymódosítással 2012 januárjától gyakorlatilag megszüntették a rokkantsági nyugdíjat, helyette pedig bevezették a rokkantsági ellátást. Csakhogy ehhez át kellett esniük az új szabályok szerinti felülvizsgálaton. 

A KSH 2016-os adatai szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs és egészségkárosodási ellátást kapók arány. (AB/Index)