Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását – közölte a horvát belügyminisztérium.

Hernádi Zsolt korábban egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott.

Végül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza az állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, ami után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat – áll a közleményben.

A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, ami Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára, mert a döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, illetve a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, ami megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint (az előzményeket és a körülményeket ismerve) a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban.

A döntés szerintük azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő, és azt írják, sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén mondott beszédében a magyar-horvát kapcsolatoknál a Mol problémát is érintette. Azt mondta, eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti. „Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – mondta.

Hogy jutottunk ide?

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, mondván: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. 

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mondván: a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, ami miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, ami azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, ami a 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra és a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó összes kérelmét elutasította.

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, és 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az EU-s tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a nekik továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, aminek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án újra megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. (MTI)