Rá lehet-e bízni robotokra a bíróságokat?

Izgalmas elméleti vita ütötte fel a fejét az angolszász jogászvilágban: el lehet-e képzelni egy olyan világot, ahol a bíróságok mesterséges intelligencia által összerakott véleményekre alapozva hoznak meg döntéseket. 

Egy ilyen AI-bíróság tényleges bevezetése persze még odébb van, de a közeledését jól jelzi, hogy egyre több ismert jogász és szakértő száll be az erről szóló vitába. Mint az Axios összeszedte, a párbeszéd jelenleg arról is szól, hogy egyáltalán mi tesz egy bírósági döntést döntéssé, és mennyit számít maga a folyamat, ami a döntésig elvezetett. 

A Duke Law Journal című folyóiratban hamarosan megjelenik majd az UCLA profresszorának, Eugene Volokh a cikke, melyben amellett fog érvelni, hogy igenis el lehet fogadni egy számítógép döntését, ha a döntés minőségét megítélő emberek jobbnak találják egy vakteszten azt a munkát, mint egy emberbíró által megalkotott döntést. Ez a Turning-teszt egyfajta jogi alkalmazása lenne Volokh szerint, aki felteszi azt a kérdést is, hogy miért kéne inkább olyan bírók munkáira hagyatkoznunk a jövőben, akik igazolhatóan rosszabb munkát végeznek. 

Ezzel szemben az University of Ottawa jogászprofesszora, Ian Kerr amellett érvelt, hogy igenis nem csak a döntés maga, hanem az odáig vezető folyamat is számít, ezért pedig nem lehet kiiktatni az emberi gondolkodást az igazságszolgáltatásból. 

Egy AI-vezérelte rendszer hozzon ránézésre bármennyire is alapos ítéletet, az elmélet kritikusai szerint valójában csak az elé tárt adatbázisból építkezne. Kicsit hasonló a vita ahhoz, minthogy egy mesterséges intelligencia tud-e műalkotást létrehozni: meg lehet vele ismertetni a rendelkezésre álló anyagokat, a technikákat, és ebből képes lehet összerakni egy zeneművet vagy egy festményt, de mégis támadhat hiányérzetünk, hogy e mögül hiányzott az emberi szellem vagy kreativitás, Kerr érvelése szerint. 

Kerr idézte az egykori legendás brit jogászt, H.L.A. Hartot, aki szerint a gépek megtanulhatják, hogy mi van, de azt nem, hogy minek kéne lennie, ami a világ egy tágabb, morális alapú ismeretére utal. Azaz egy AI-bíró maximum az ismert jogszabályi kereteket tudná betartatni, de arra képtelen lenne, hogy egyes kiemelt ügyekben előremutató iránymutatást fogalmazzon meg, mint ahogy például a Legfelsőbb Bíróság teszi időnként. 

Ezzel a tervezett változások kritikusai szerint az AI-bírók a múltban ragadnának, és a jog folyamatosan változó, a világunkhoz hozzáidomuló alkalmazása sérülne. Az University of Washington professzora, Ryan Calo is azt emelte ki, hogy emiatt egy robotbíró rendkívül konzervatív lenne, mivel a törvény szövegét bármiféle külső tényező figyelembevétele nélkül értelmezné. 

Calo kitért arra is, hogy az emberi bírók kivételével még egy fontos tényező megváltozna: az igazságszolgáltatás alapelve, hogy mindenkit megillet a lehetőség, hogy ügyét egy ember hallgassa meg. 

Hogy ez az egész vita egyelőre mennyire elméleti szinten mozog, jelzi, hogy tervezett cikkében Volokh is arra jut, hogy az embereknek marad helye az igazságügyi rendszerben, még akkor is, az AI-k jobb ítéletet írnak, mert szükség van rájuk, ha a jog fejlődéséről és előrehaladásáról van szó. 

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.