Paul Manafort „újra meg újra hazudott”, állítja az amerikai választások befolyásolására tett orosz kísérleteket és Donald Trump és kampánystábja ebben játszott szerepét vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller stábja. Manafort szeptemberben kötött vádalkut a különleges ügyész stábjával: enyhébb ítélet fejében teljes együttműködést ígért. A megállapodás szerint „teljes körű, őszinte, feltáró” vallomást kellett volna tennie „minden és bármilyen” kérdésben, ami az ügyészeket érdekelheti.

Muellerék ugyan nem részletezték, hogy miben hazudott nekik Manafort, de a vádalku felmondásának másnapján a Guardian már arról írt, hogyManafort éppen akkoriban, amikor Trump kampányának kulcsfigurájává vált, felkereste Julian Assange-t Ecuador londoni nagykövetségén. A lap forrásai szerint Manafort ezt megelőzően 2015-ben és 2013-ban is találkozott a Wikileaks évek óta a követségen bujkáló alapítójával. Az, hogy miért találkoztak és miről beszéltek, a Guardian szerint nem világos. Ami tény, hogy pár hónappal később a Wikileaks szivárogtatta ki a Demokrata Párt szervereiről lopott dokumentumokat, amiket az amerikai titkosszolgálatok egybehangzó véleménye szerint az orosz katonai hírszerzéshez kötődő hekkerek loptak el. A szivárogtatásokat a kampányidőszak végén tudatosan időzítették: Trump pinájuknál megmarkolós botránya kirobbanásakor például John Podesta, Bill CLinton egykori kabinetfőnökhelyettesének Hillary Clinton számára kínos leveleit kezdték gondosan adagolva szivárogtatni.

Ezek pedig különös együttállások.

Visszatérve a vádalkura, annak értelmében Manafort nem vonhatja vissza vallomását, amiben elismerte bűnösségét. Ez érdekes kérdéseket vet fel arról, hogy akkor Manafort miért is hazudott, még ha ügyvédei tagadják is ezt. „Akárki hazudik Muellernek, azt felelősségre vonják ezért. Tudnia kellett hát, hogy Mueller rajtakapja. A kérdés tehát az, hogy akkor vajon mit rejtegethet, ami még annál is rosszabb, mint börtönben tölteni élete hátralevő részét” – elemezte a helyzetet Joyce Vance volt szövetségi ügyész, az Alabamai Egyetem jogászprofesszora, aki utolsó mondatában Manafort életkorára utalt. Trump volt kampányfőnöke már 69 éves, így a már eddig beismert bűnei miatt kiszabható legalább tízéves börtönbüntetése életfogytiglaniként is értelmezhető. Különös tekintettel egészségi állapotára, a jelenleg magánzárkában lévő Manafort a minap tolókocsiban jelent meg a bíróságon, valószínűleg köszvény gyötri.

A New York Times szerint ritka, hogy az ügyészek visszavonják a már megkötött vádalkut. Bírósági beadványuk alapján úgy tűnük, hogy szerintük Manafort olyan információkat tartott vissza, amelyek az oroszügyi vizsgálatban fontosak lehettek. A Times arra is utal, hogy Donald Trump már Manafort vádalkuja előtt meglebegtette, hogy elnöki jogkörével élve akár meg is kegyelmezhet neki, ezzel pedig akár azt is befolyásolhatta, hogy Manafort mennyire működjön együtt a hatóságokkal. Jogi szakértők szerint ugyanakkor a megkötött vádalku jellege arra utal, hogy olyan sok mindennel nem szolgálhatott. Ha tényleg lényegi információkat tudna az oroszokkal történt összejátszásról, ennél jobb alkut köthetett volna ugyanis. A most visszavont vádalku csak büntetése enyhítését ígérte neki, nem a mentességet.

Vance-nek abban igaza van, hogy Mueller és stábja keményen számon kéri azokat, akik hazudnak a nyomozásban. Trump stábjának már három tagja vallotta magát bűnösnek abban, hogy hazudott a hatóságoknak: Michael Flynn, aki pár hét után lemondani kényszerült nemzetbiztonsági főtanácsadói posztjáról; Rick Gates, Manafort egykori helyettese, majd utódja; és George Papadopoulos, aki hétfőn vonult  börtönbe letölteni 14 napos büntetését. Ugyanígy bűnösnek vallotta magát Alex van der Zwaan holland ügyvéd is, akinek Manaforttal voltak ügyletei.

Mueller a hírek szerint most Jerome Corsi konzervatív írót, Roger Stone barátját is azzal fenyegeti, hogy vádat emel ellene. Stone Trump kampányának fontos figurája volt, ő jelezte már a publikáció előtt napokkal, hogy a Wikileaks hamarosan kiszivárogtathatja azokat a dokumentumokat, amiket orosz hackerek szereztek meg a Demokrata Párt feltört szervereiről. Muellerék szerint Corsi félrevezette őket, amikor elhallgatta erről szóló levelezését Stone-nal. Corsi állítja, hogy csak elfeledkezett ezekről a levelekről.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Mueller és stábja most felpörgette a Trump ügyében folyó vizsgálatot. Hogy tényleg ez lehet, azt jelzi Trump reakciója is, aki nemrég arról értekezett twitterén, hogy Muellerék nyomozása „totális káosz”. „Rikácsolnak és kiabálnak az emberekkel, szörnyen fenyegetik őket, hogy olyan válaszokat adjanak, amilyeneket ők hallani szeretnének. Nemzetünk szégyenei ők, akiket nem érdekel, hogy hány életet tesznek tönkre”– írta.