A kortárs magyar epika egyik alig rejtett mesterművét fedezte föl olvasónk, Lilla. A Mészárosworks Fejér megyei kirendeltségén létrejött mű csoportos kollektív teamcsapatmunka eredménye, de a legvastagabb kredit talán Dienesné Fluck Györgyit, a Fidesz székesfehérvári önkormányzati képviselőjét illeti. Zrínyi Szigeti veszedelmének kései utóda azt az eseményt örökíti meg, ahogy Brüsszel megtámadja, és tragikus módon meg is semmisíti a Köfém lakótelep és a Ráchegy kedvenc postahivatalát, a Zombori úti postát. 

A modern Zrínyi ezzel a drámai mondattal indítja hőskölteményét:

„Fájó felismerés volt a Köfém lakótelep és a Ráchegy lakosságának, hogy a Zombori úti posta gyakorlatilag bezárt.”

Az elkeseredett emberek szavát azonban meghallotta a mű főhőse, egyszersmind társszerzője, Dienesné Fluck Györgyi, és ha segíteni nem is tudott, legalább hihető magyarázattal szolgált:

„Egy brüsszeli rendeletnek köszönhetően a posta vállalattá lett nyilvánítva, amely a versenyszférában tevékenykedik.”

(...)

„Ám mint piaci alapon működő vállalatot, a postát nem támogathatja az állam vagy az önkormányzat. (...) Kiskapukat nem kereshetünk, nem támogathatjuk törvénykerülő módon, hiszen akkor Brüsszel támadási felületet kapna azzal, hogy végre talált egy valóban nem jogszerű intézkedést Magyarországon.”

Esztelenség lenne egy művészeti alkotáson számon kérni a világ valósághű, pláne tényszerű ábrázolását, ezért csak érdekességként említjük meg, hogy a Magyar Posta 1990, kábé a rendszerváltás pillanata óta vállalat, állami tulajdonú részvénytársaság. Persze lehet, hogy már akkor is Brüsszel adta ezt parancsba. Ahogy az sem igaz, hogy nem kaphat állami támogatást. Ha nem kapna, csődbe menne minden évben százszor. Milliárdos nagyságrendű dotáció folyik bele évről évre, erre az uniós szabályok lehetőséget adnak.

Lehet, hogy mégis más állhat a Köfém-posta bezárásának hátterében? Talán az újkori népvándorlás? Vagy egy magyar származású tőzsdei spekuláns malícizus machinációja? Megannyi izgalmas lehetőség az irodalom számára! 

Írók, írjatok remekműveket!

„Vitézek Istene! ime az te szolgád
Nem szánta éretted világi romlását;
Vére hullásával nagy bötüket formált,
Illy subscribálással néked adta magát,
Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát.”