Előbb az Azonnali, majd a Hvg írta meg névtelenséget kérő források alapján, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felbontotta az elektronikus jegyrendszer kifejlesztésére, kialakítására és próbaidős üzemeltétésre kötött gigaszerződést.

A hírt egy órával később főpolgármester-helyettes is megerősítette. 

A projekt, amelynek a 444 által becsült összértéke 36 milliárd forintnál is több, évek óta csúszott, és bár időnként megjelentek hurráoptimista közlemények, valójában alig haladt valamit a túlárazottnak tűnő, túlbonyolított projekt.

A 444 részletesen bemutatta a projektet (1. rész, 2. rész), az összes buktatóval együtt, és arra is rámutatott, hogy egészen előnytelen konstrukcióban, referenciával nem rendelkező céggel próbálta meg Budapest kifejleszteni az akkor még sehol a világon nem működő, azonosító alapú, high-tech rendszert. Az már csak hab volt a tortán, hogy elkészülése esetén sem oldotta volna meg a budapesti jegyproblémát, hiszen a Volánbuszokon és a MÁV vonalain nem is működött volna teljesen.

A BKK a Scheidt&Bachmann-nal ráadásul úgy kötötte meg a fővállalkozói szerződést, hogy - egy 2017-es szerződésmódosítás után - semmi sem védte a megrendelő (BKK) érdekeit: a rendszer fejlesztése még sehol sem tartott, de a megállapodás alapján 5 milliárd forintot már kifizetett a főváros olyan vasakért, amik működő rendszer nélkül használhatatlanok.

A szerződést a BKK 2014-ben kötötte meg, az első átadási ígéretek 2017-ről szóltak. A rendszer megálmodója és kezdetekben felügyelője Vitézy Dávid volt, de miután Tarlós István megvált tőle, Dabóczi Kálmán új BKK-vezér igazgatta a projektetet - mint írtuk, nem sok sikerrel.

Azt hogy pontosan mennyit fizetett ki a német fővállalkozónak a BKK, illetve, hogy mennyi pénzt hívtunk le a projekt finanszírozására felvett európai fejlesztési banki (EBRD) hitelből, nem tudjuk, de kérdéseinket feltettük a BKK-nak, várjuk a választ.

A főváros közleményéből az is kiderül, hogy „a szerződés felmondásának indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése.” 

Ez arra utalhat, hogy a Scheidt&Bachmann nem hosszabbította meg a bankgaranciáját, ezért a BKK nem tudta lehívni azt nem teljesítés esetén. Ez azért fontos, mert a jegyrendszer többszöri módosítás ellenére sem készült el, így valószínűleg csak a pereskedés marad a kivitelező és a megrendelő, BKK között.

Az is kérdéses, hogyan fogja a BKK, illetve a főváros visszaadni az EBRD-nek a finanszírozásra felvett, kb. 17 milliárd forintos hitelt, hiszen az eredeti megállapodás szerint a hitelt majd a már működő rendszer által termelt bevételből (azaz a BKK jegyárbevételéből) fizetődik majd ki.

Ezeket a kérdéseket feltettük a BKK és a Fővárosi Önkormányzatnak is, várjuk válaszaikat.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes rövid közleményében mindenesetre két dolgot igyekezett leszögezni:

• "a problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se nekem nem voltak információim"
  
• "A Fővárost anyagi kár nem érte"

Az előbbi kijelentés azért érdekes, mert Szegvári Péter egyszerre Tarlós István főtanácsadója és a BKK igazgatóságának elnöke. Az utóbbi állítást pedig egyelőre korai lenne kijelenteni, hiszen a BKK fővárosi cég.