Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2017 című című kiadványa. A kiadvány szerint a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult 2017-ben, ezzel párhuzamosan fogyasztási kiadásaik is emelkedtek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a teljes lakosság 19,6%-át, azaz 1 millió 887 ezer embert érintett. 

Mint írják, 2017-ben a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3%-kal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki, ami 8,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövedelem 5,9%-kal nőtt 2016-hoz képest.

2017-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 1 millió 887 ezer embert érintett, a teljes lakosság 19,6%-át. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről, 10,2%-ra mérséklődött a mutató értéke, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel 974 ezer főre csökkent. Jövedelmi szegénységben a népesség 12,8%-a, 1 millió 227 ezer fő élt, 66 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkaszegénység pedig 4,1%-ot, 398 ezer embert sújtott 2017-ben, 70 ezer fős csökkenés mellett. 

2017-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 106 ezer forintot tett ki, ami folyó áron 8,2, reálértéken 5,7%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 273,0 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 221,6 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 128,8 ezer forintot fordítottak éves szinten fejenként. 2017-ben minden kiadási főcsoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb mértékben, 17,5%-kal a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadások emelkedtek. A legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energia terén volt, ahol a kiadások nagysága 1,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szubjektív jóllét vizsgálata arról szolgáltat információkat, hogy az emberek miként élik meg mindennapjaikat és hogyan érzik magukat. A magyar lakosság szubjektív jóllétét tükröző mutatókban 2018-ban számos esetben pozitív változás mutatkozik a korábbi évekhez képest. Az élettel való elégedettség átlagértéke a korábbi évekre jellemző 6,1-ről 6,5-re, a háztartás anyagi helyzetével való elégedettség 5,2-ről 5,5-re, a lakással való elégedettség átlagértéke pedig 6,6-ről 7,1-re nőtt.