Egy nagy energetikai salátatörvényt kezdett tárgyalni csütörtökön a parlament, rengeteg részletkérdést módosítanak.
Az egyik érdekes eleme, hogy a törvény kimondja, ha cégek és nem kormányok kötnek hosszú távú gázvásárlási szerződést, akkor azt nem kell megmutatni az Európai Bizottságnak.
Az Európai Bizottság azt találta ki a Gazprom politikailag motivált üzletelésének megfékezésére, hogy kötelezte a tagállamokat arra, hogy számoljanak be, miről tárgyalnak és miben állapodnak meg velük a hosszú távú szerződések esetében.
A mostani salátatörvény egyik eleme arról szól, hogy ezt a tájékoztatási kötelezettséget beemelik a magyar jogba, de közben azt is beleírják, hogy ha nem a kormány, hanem cégek tárgyalnak, akkor annak a részleteit nem kell a brüsszeli bürokraták orrára kötni. Ezzel lényegében ki lehet kerülni azt a célt, ami miatt az egész EU-s rendszert bevezették. A nehezítés csak annyi, hogy elvben nem Szijjártó Péternek kell vezetnie a gázról szóló tárgyalásokat az oroszokkal ezentúl, mint eddig.
A legutóbbi hosszú távú gázszerződés Oroszországgal 2015-ben lejárt, azóta évenként hosszabbítja meg a kormány, de az oroszok szeretnének hamarosan új, ismét évtizedes megállapodást kötni.
Egy másik érdekes módosítás a stratégiai gáztárolóról szól. Ezt a gáztárolót még 2006-ban, az éppen aktuális ukrán - orosz gázárvita sokkja alatt rendelte meg Kóka János akkori gazdasági miniszter. A terv az volt, hogy ha elzárják az oroszok vagy az ukránok a gázt, akkor se fázzanak a magyarok.
A tárolót a Mol építhette ki Szőregen (a gáztárolókat kimerült gázmezőkből alakítják ki), és a Mol tulajdonos is volt benne. A stratégiai gáztároló két szempontból is üzlet: egyrészt az állam ott tároltatja azt a gázt, amit akkor kell elővenni, amikor gázhiány van, és a tárolás költségeit az állam kifizeti. Másrészt a szőregi stratégiai tároló elég nagy ahhoz, hogy az állam által előírt kötelező tartalékoláson túl (ez most éppen 1,2 milliárd köbméter, de volt már kevesebb is) kereskedelmi célra is lehessen tárolni benne (a mostani szabályok szerint 700 millió köbmétert). Mivel a tárolásra alkalmas kimerült bányák száma korlátozott, ezért ez jó üzleti lehetőség. Az igényt jelzi, hogy a szőregi stratégiai tároló kereskedelmi része már 2020-ig előre le van kötve.
A magyar kormány 2012-ben gáztároló vásárlási lázban égett. Akkor döntötték el, hogy megveszik a német E.on-tól az összes kereskedelmi gáztárolót, ami csak Magyarországon van, és az üzletet 2013-ban nyélbe is ütötték.
2012-ben arról is törvényt hoztak, hogy a stratégiai gáztárolónak is többségi állami tulajdonban kell lennie. A törvény így szólt: "a készletezési kötelezettség kizárólag a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló biztonsági földgáztárolóban tárolt és a biztonsági földgáztároló engedélyessel kötött szerződés alapján tároltatott földgázzal teljesíthető".
A törvény végrehajtása érdekében ki kellett vásárolni a Mol-t, ez 2013-ban meg is történt. Az ár nem volt nyilvános, a portfolio.hu akkori becslése szerint 62 milliárd forint lehetett.
A tároló 51 százalékos tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) lett, a többi pedig az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) tulajdonába került. Utóbbi egy se nem piaci, de nem is állami szervezet: a magyarországi gáz- és olajkereskedők vannak benne, de az állam is delegál a vezetőket az élére. Tagdíjakból él, de bizonyos korlátok között üzletelhet is, például a szőregi tároló biztonsági készletének a tulajdonosa. Az MSZKSZ vezérigazgatója Bártfai Béla, akinek a felesége, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, és így ő a gazdája az állami energetikai cégeknek, például a kereskedelmi tárolókat birtokló MVM-nek.
A mostani módosítás után a stratégiai tartalékról szóló törvény már így hangzik majd: "A földgáz biztonsági készletet a miniszter által rendeletben meghatározott olyan biztonsági földgáztárolóban kell elhelyezni, amely a kitárolási kapacitást legalább a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon elül képes biztosítani." Vagyis kikerül belőle, hogy állami tulajdonban kell lennie, ahogy azt 2012-ben előírták. Annyi szempont maradt, hogy elég gyorsan használatba lehessen venni.
A törvény indoklásában az szerepel, hogy így akarják lehetővé tenni, hogy az MSZKSZ többségi tulajdonhoz jusson, az "optimális működtetés" érdekében. A törvény parlamenti vitájában Kaderják Péter energetikai államtitkár ehhez még hozzátette, hogy az MFB-nek 2020-ig ki kell szállnia az üzletből, és ezért kell megteremteni a lehetőséget, hogy az MSZKSZ-nek eladhassa a részét. Az MFB-nek EU-s összeférhetetlenségi szabályok miatt kell kiszállnia a földgáz-bizniszből.
A következő években azt lesz érdemes figyelni, hogy tényleg az MSZKSZ-hez kerül-e, és meddig marad ott a stratégiai tároló. A törvénynek most ez az elvi célja, de pusztán a törvény szövege alapján bárki lehet jövő évtől tulajdonos.
Ahogy ez sem teljesen egyértelmű, hogy mi értelme volt 2013-ben megvenni a stratégiai tárolót, ha öt év után úgy dönt a kormány, hogy eladja. Az pedig már a megépítésekor sem volt egyértelmű, hogy megért-e a rengeteg pénzt, amibe került.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.