Három dolog derült ki hipergyorsasággal csütörtök este a budapesti ejegyrendszerről (Rigóról, AFC-ről): egyfelől kiderült, hogy a milliárdos projekt bedőlt, a BKK szerződést bontott a kivitelezővel. 

Másfelől, szögezte le gyorsan a néhány mondatos főpolgármester-helyettesi közlemény, sem Tarlós István, sem Bagdy Gábor nem tudott arról, hogy ilyen rosszul állnak dolgok. Harmadszor, a fővárost nem érte kár.

Eleve különös, hogy sem a főpolgármester, sem a helyettese nem tudtak arról, hogy a projekt rosszul áll, csúszik, hiszen erről több alkalommal számolt be a BKK, sőt még a Közgyűlés előtt is jártak a problémákról szóló beszámolók, tavaly szerződést is módosítottak a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával. Nem utolsósorban pedig a 444 is kimerítő cikkekben foglalkozott vele, Tarlós István pedig kiemelten foglalkozik a fővárosi ügyekkel foglalkozó sajtóval (1. rész, 2. rész),

Ha erről nem, miről tudnak?

Ez Budapest legnagyobb projektje a 3-as metró szerelvényeinek felújítása mellett, már csak volumenében is: az eredetileg 29 milliárdosra becsült beruházás időközben 36,8 milliárdosra drágult, erről is a Közgyűlés döntött. Ennél nagyobb összegű szerződése a fővárosnak és cégeinek talán csak a 3-as metró szerelvényeinek "felújítására" kötött szerződése az orosz Metrowagonmash céggel volt. 

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes van megbízva a főváros pénzügyeivel, és ebbéli tisztségében ő tárgyalta le a főváros és a BKK részéről a mintegy 17 milliárdos EBRD-hitel felvételét, meglehetősen furcsa, hogy nem követte az eseményeket.

Tarlós István ugyan meglehetősen távol áll a BKK-tól, megalapítása óta ellenségként kezeli a budapesti közösségi közlekedést nagyjából gatyába rázó intézményt, de tudnia kell, hogy mi folyik a BKK berkeiben: havonta beszámolót kap erről főtanácsadójától, Szegvári Pétertől, aki konkrétan a BKK igazgatóságának elnöke, tehát minden fontos dologról értesül.

És hiába nagy szervezet a BKK, az ejegyrendszer (AFC) a legnagyobb, kiemelt projektje volt a társaságnak, vezérigazgatói szinten dőltek el a dolgok: Dabóczi Kálmánnak havonta kellett beszámolnia a fejleményekről az igazgatóság (Szegvári Péter, Dabóczi Kálmán, Loppert Zoltán, Nyíri Csaba, Rostás Zoltán, Szalai Tibor, Szalay Tamás) és a felügyelőbizottság (Papcsák Ferenc, Burghard Attila, Élő Norbert, Losonczy Pál, Körtvélyessy Zsolt, Vuksitz Veronika) előtt.

A szerződést a közlemény szerint november 21-én bontotta fel a BKK a kivitelező Schiedt&Bachmannal. A 444 úgy tudja, az utóbbi időben már hetente tartottak magas szinten üléseket az elakadt projektről, ugyanis egyre egyértelműbb volt, hogy nem haladnak.

Mert ha a főváros vezetőinek nincsenek információi a város egyik legnagyobb összegű szerződéséről, akkor kérdés, miről vannak.A szerződésbontás előtt az utolsó pont az volt, hogy a Schiedt & Bachmann nem hosszabbította meg a bankgaranciát, innentől kezdve a BKK nem tudta azt lehívni a német cég nem teljesítése esetén sem. Mindez arra utal, hogy a németeknek érdemesebb volt kiszállnia a buliból, hiszen nem teljesítés esetén a BKK kezében már semmi sem volt, hogy behajtsa a kivitelezőtől a megrendelt eszközöket, technológiát.

Legalább 11 milliárdot kifizetett Budapest a bedőlt ejegyrendszerre

Az pedig aligha állja meg a helyét, hogy a fővárost nem érte kár. 

Erről Gál Józsefnek, az LMP képviselőjének adatigénylésére adott főváorsi önkormányzat válaszból tudni, amelyben a BKK részletesen beszámol a már kifizetett tételekről.

A szerződés értékének közel felét, 19,4 millió eurót már ki is fizettek a soha nem működött rendszerért, körülbelül 6,3 milliárd forintról van szó.

Ezen kívül is költött a BKK, hiszen 3,7 milliárd forintnyi olyan költséget találtunk, ami a projekt előkészítéséhez, ügyvédi munkához kapcsolódik, amit vélhetően szinte teljes egészében kifizettek már.

Összességében tehát 11 milliárd forintot költhetett a főváros részben saját forrásból, részben a BKK által felvett hitelből a soha nem működött e-jegyrendszerre.Mint írtuk, a szerződésbontás még nem a történet vége, hiszen a projektben több szerződés is köttetett, többek között a BKK által felvett hitelről szóló, illetve arról is született megállapodás, hogy a főváros hogyan fizet ki bizonyos tételeket a projektre a BKK-n keresztül:

• A finanszírozásra az EBRD-vel kötött a BKK 2013 szeptemberében egy hitelszerződést 54,5 millió (kb. 17,8 milliárd forint) értékben, amit a fővárosi közgyűlés szeptember 3-án hagyott jóvá. Mivel a projekt nem haladt, a fővárosi közgyűlés 2016. június 14-i engedélyével, a BKK it jóváhagyásával módosította a szerződést a BKK.
  
• 2014 október 3-án hagyta jóvá a BKK it-je a szerződéskötést a kivitelezésre 44,5 millió euró értékben, és 46,5 millió euró értékben az 5 éves üzemeltetésre. Ezt a szerződést a Dabóczi Kálmán vezette BKK, a Tarlós István által delegált tanácsadó vezette it, és a Tarlós István által vezetett fővárosi önkormányzat fogadta el, több közgyűlési előterjesztés és határozat is született a kérdésben
  
• Az EBRD, a főváros és a BKK kötött egy háromoldalú megállapodást, ami azt szolgálja, hogy a finanszírozó bank biztosan a pénzéhez juthasson. A BKK jegyárbevételei - és a projekt miatt várt többlet bevétel - jelentette a fedezetet. 
  
• A fővárosi önkormányzat a BKK-val kötött egy úgynevezett fejlesztési megállapodást - tulajdonképpen ezen keresztül adott pénzt a saját cégének az önkormányzat, hogy fizesse ki azokat a számlákat, amiket a hitelből nem tud. Eddig összesen kilencszer (!) kellett ezt a szerződést módosítani.

A hitelszerződés felbontása pedig eleve kérdéses, hogyan sikerül majd, hiszen még az is költséggel járt, hogy a hitel egyáltalán rendelkezésre álljon, kérdés, milyen megállapodást kötött a Bagdy Gábor vezette delegátus a fejlesztési bankkal (EBRD). 

A hitelszerződést már korábban kikértük közérdekű adatkérésbe, ezért most tudjuk: a banknak jogában áll a projekt bedőlésekore nem csak az eddig kifizetett teljes összeget visszakérni, hanem még a lejáratig hátra lévő összes kamatot, egyszerre. 

Sőt, a szerződés szövegéből (1, 2) az tűnik ki, hogy az EBRD-nek a még fel sem vett hitelösszeg után is jár a futamidő alatt felszámolható kamat összege.

Becslésünk szerint így közel 10 milliárdos is lehet a visszafizetendő összeg az EBRD-nek a felvett 6,3 milliárdos hitelre Így összességében akár 15 milliárd forint fölé szökhet a bebukott projekt végszámlája .

A főváros innentől kezdve az EBRD jóindulatára van bízva. És persze a kormányéra: hiszen a fővárosnak az egyre olvadó büdzséje már így is terhelt, ha nem kapnak pénzt a kormánytól az e-jegy projekt lezárására, a hitel visszafizetésére, le kell mondaniuk több más beruházásról.

Az is kiolvasható a bank, a főváros és a BKK között köttetett háromoldalú megállapodásból, hogy a BKK megszűntetését - amiről időről időre felröppennek a pletykák - éppen az EBRD-hitel mentette meg, a BKK jegyárbevétele volt ugyanis a fedezet, a bank jóváhagyása nélkül nem szüntethette volna meg a céget a főváros.

Ha viszont a hitelszerződés is megszűnik, nincs védve a BKK, Tarlós régi álma teljesülhet, és megszüntetheti a főváros közlekedését szervező intzéményt.

Szerző: Bucsky Péter és Tamás Bence Gáspár