„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.”

Egyebek mellett ezt írta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arra a törvényzervezetre, amivel a kormány 50 milliárd forintért felállítaná a központosított állami megfigyelőrendszert, azaz egy központi helyen gyűjtenék össze a  közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket.

A hvg.hu megkapta a javaslatokat, amiket a NAIH tett a törvényhez, és ezek alapján a lap szerint kérdéses, igazat beszélt-e Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, mikor azt mondta, a NAIH minden javaslatát beépítették a törvényszöveg legfrissebb verziójába. A NAIH dokumentumából világossá vált az is, milyen iszonyatos adatmennyiség kerülne egy helyre a javaslattal:

„35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.”

A NAIH-nak leginkább az nem tetszett, hogy a felvételek készítői, akik beküldik a kameráik adását a Kormányzati Adatközpontba, megszűnnek adatkezelőnek lenni, hiszen többé nem tudnák, hogy az általuk készített felvételekből mikor és miért kér le milyen más szervezet. Ugyanakkor a Kormányzati Adatközpont sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó, így viszont ebben az egész rendszerben nincs olyan szereplő, akit az adatok törvényellenes kezelése miatt bármikor felelősségre lehetne vonni.

A Belügyminisztérium ugyan beírta a törvénytervezetbe, milyen fontosaknak tartja az adatvédelmi garanciákat, ám arra, hogy ezeket be is tartják, már nincsenek garanciák a szövegben.

„Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből” - írta a NAIH.

A hatóság egyebek mellett azt szeretné, ha

• lenne egy meghatározott adatkezelő,
• ha a rendszerbe csak olyan kamerákat lehetne bekapcsolni, amik biztosan jogszerűen lettek elhelyezve (nem néznek például magánház kertjébe),
• törvénybe kellene írni, pontosan ki, hogyan és milyen esetben férhet hozzá az adatokhoz,
• tilos lenne az adatok biometrikus feldolgozása,
• legyen nyilvános lista arról, pontosan melyik kamerák képe fut be a központi rendszerbe,
• naplózzák, ki, mikor és mire hivatkozva fért hozzá az adatokhoz,
• csak olyan személy férhessen ezekhez hozzá, akit korábban átvilágítottak, és a hozzáféréshez engedélyt kapott.

Jelenleg egyébként kb. 4000 rendőrségi kamera van az országban, majdnem 12 ezer közteres kamera és több tízezer bankfiókba és bankautomatába beszerelt kamera, ezek mind a közös rendszerbe mennének, és míg eddig 5-8 napig lehetett megőrizni a felvételeket, ez 30 napra emelkedne.