Hat elszánt gyerekorvos mindannyiunk helyett nyelt legófejet

Rendkívül fontos empirikus kutatást végzett a Don’t forget the Bubbles felhívására egy orvosokból álló, kalandkereső csapat: arra keresték a választ, vajon tényleg visszaadja-e a test a természetnek a lenyelt legófigura-fejeket. Az ötlet nem a semmiből jött: a 6 hónapos és 3 év közötti gyerekek hajlamosak a szájukba venni és véletlenül lenyelni kis tárgyakat vagy azok apró részeit, és az egyik leggyakrabban lecsúszó, nem emészthető ilyen tárgy a legófigura feje. Andrew Tagg,  Damian Roland, Grace SY Leo, Katie Knight, Henry Goldstein és Tessa Davis egy gyermekorvosi szaklapban, a Journal of Paediatrics and Child Health-ben közölték tanulmányukat, melyből kiderül, annyira nem kell megijedni, ha a gyerekünk a szemünk láttára nyeli le valamelyik bábu fejét.

A korábbi tanulmányok a témában mind arra jutottak, a leggyakoribb lenyelt tárgy valamilyen érme, ami 3-6 nap alatt anélkül távozik a testből, hogy bármilyen problémát okozna a szervezetben. A kutatók azonban arra is kíváncsiak voltak, a lenyelt tárgyak listájának második helyén álló játékalkatrészek is hasonlóan sikeres módon jutnak-e vissza a külvilágba. A kísérlethez egy erre dedikált oldalon kerestek önkénteseket, lehetőleg a gyerekek egészségügyi ellátásában dolgozó orvosokat, asszisztenseket. A projektben nem vehetett részt az, akinek korábban volt gasztrointesztinális műtétje, ha nyelési nehézségekkel küzd, vagy ha „averziói vannak azzal szemben, hogy áttúrja a saját székletét.” Hatan jelentkeztek.

Az önkénteseknek a kísérlet előtt három napig székletnaplót kellett vezetniük, ami már önmagában nehézséget jelenthet valakinek, aki korábban sosem csinált ilyet. Ebben rögzíteniük kellett, milyen gyakorisággal ürítettek és hogy milyen keménységű, állagú volt a székletük. Ezek alapján számították ki a SHAT-pontszámokat: minél magasabb volt ez a szám, annál valószínűbbnek tűnt, hogy elég gyorsan távozik a műanyag fej az önkéntes szervezetéből. A gondos előkészületek után aztán megkezdődött a munka, a hat vállalkozó szellemű gyerekorvos mindegyike lenyelt egy-egy játékalkatrészt, jelen esetben legóbábuk mosolygós fejeit. (Azért pont azokat, mert a Lego a világ legnépszerűbb játéka, így értelemszerűen más játékdarabkáknál gyakrabban csúsznak le a gyerekek torkán.) 

Ezután minden ürítést követően gondosan átkutatták a székletüket, hátha felbukkan benne a beleket megjárt fejecske. A SHAT mellett még egy fontos pontszámmal dolgoztak: a lenyelést követő napokban az önkénteseknek nemcsak a székletüket kellett figyelniük, de minden egyes bélmozgást is. Azt, hogy milyen módszerrel vizsgálják át ürüléküket, rájuk volt bízva, erről a résztvevők elég szűkszavúan nyilatkoztak. Dr. Tessa Davis, a Royal London kórház gyerekorvosa két intenzívebb bélmozgolódás után meg is szabadult a legófigurától, ő egyébként úgy nyilatkozott a keresgélésről, hogy szüksége volt hozzá kesztyűre, macskaalom-lapátra és egy vesetálra - a többit a képzeletünkre bízza. A siker mérésére is kidolgoztak egy pontszámítási rendszert, ez volt a Found and Retrieved Time (kb. a megtalálás és a visszaszerzés ideje) röviden FART (fing) értéket.

Fotó: Giphy

„A tanulmány egy kicsit móka is volt így karácsonyhoz közeledve” - mondta Dr. Tessa Davis. Az eredményeket összegző táblázatból kiderül, a kísérlet kimondottan sikeresnek mondható, noha a hat résztvevő közül csak öten szabadultak meg sikeresen az idegen tárgytól, a B fedőnevű alany két hét után sem talált legófejet a székletében - ami nem jelenti azt, hogy nem is volt ott. 

Az önkéntesek 1,14-3,04 nap alatt ürítették ki a játékdarabkát, ez átlagosan 1,17 napot, tehát úgy 41 órát jelent, ami jó hír a gyerekük miatt aggódó szülők számára. A kutatók az eredmény szempontjából ugyanakkor nem találtak korrelációt a SHAT és FART számok között. A kutatók feltételezik, hogy a nők jobban teljesítettek a széklet átkutatásában, de erre nincs tudományos bizonyítékuk.

A kísérletnek természetesen megvoltak a maga korlátai. Mivel csak hat alany vett részt benne, ráadásul mind felnőttek voltak, az eredmény nem tekinthető reprezentatívnak.Mindenesetre a tanulmány szerzői rámutattak, hogy a résztvevők székletét csakis ők maguk vizsgálták át. A következtetésben kitérnek arra is, az, hogy az idegen tárgy gond nélkül távozik a gyerek szervezetéből, tehát a szülőknek nem feltétlenül kell napokon keresztül túrniuk a székletét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kísérlet eredménye nem alkalmazható például akciófigurák végtagjaira, fidget spinerre vagy más, apró részeket tartalmazó játékokra. A nagyobb és nem ennyire sima, kerek tárgyak elakadhatnak a torokban, a nyelőcsőben vagy a bél különböző traktusaiban. A kutatók arra is figyelmeztetnek, senkit sem bátorítanak arra, hogy maga is lenyelje egy legófigura fejét.

Ha csak 300 forinttal támogatna bennünket...

... mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. A 444 hosszú távú, stabil működése rajtad múlik. Olyanokon, akik hajlandóak a saját pénzükből áldozni, hogy Magyarországról ne tűnjön el a független újságírás. Ha szeretnéd, hogy a 444 oknyomozásai, elemzései és videói továbbra is a lehető legtöbb emberhez eljussanak, akkor támogasd a szerkesztőséget, akár csak egy kávé árával is!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.