Panaszbejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) az egyes MTVA-munkavállalókról készült képfelvételek Facebookon való, „negatív értékítéletet közvetítő, feltehetően fenyegetési céllal történő közzétételével kapcsolatban”. Az ügyben a hatóság eljárást indított.

Péterfalvi Attila elnök az érintett személyek személyes adatainak védelméhez fűződő joga érvényesülésének érdekében felhívta a figyelmet arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás joga bárkit, bármilyen fórumon megillet, de ennek az alapjognak a gyakorlása nem eredményezheti más alapjog megsértését, a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania. „A Hatóság a jogállam és a demokrácia alapköveként meghatározott véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülését minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja és elősegíti, elítéli azonban mindazokat a tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy másokat – akár vélelmezett jogsértést megvalósító személyeket – pellengérre állítsanak” – írta Péterfalvi.

Azt írta, a magánszemélyeknek, az országgyűlési képviselőknek és a sajtónak nem minősülő szervezeteknek adatkezelőkként a képfelvételek készítésekor és felhasználásakor be kell tartaniuk az adatkelésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, így az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi törvény (Infotv.) valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit (a sajtó munkatársaira ezek mellett különös szabályok is vonatkoznak). A képfelvételek nem személyes célokra való felhasználásának mint adatkezelésnek a jogszerűségét ezek a jogi rendelkezések több követelmény teljesítéséhez kötik, így különösen kiemelendő a jogszerű adatkezelési cél és az ehhez kapcsolódó megfelelő jogalap meghatározása.

A feltételezett jogsértést megvalósító, „ellenségnek” tartott személyekről készült képfelvételek nyilvánosságra hozatala, továbbítása, adatbázisba rendezése nem egyeztethető össze a GDPR és az Infotv. rendelkezéseivel – közölte. Az ilyen képfelvételek közzététele csak abban az esetben nem sért alapvető adatvédelmi követelményeket, ha a felvételeken szereplő személyeket felismerhetetlenné teszik („kikockázzák”) és a teljes nevüket sem említik. Ezek olyan intézkedések, amik megfelelnek a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvének, továbbá nem korlátozzák aránytalanul a véleménynyilvánítás szabadságát a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésével szemben.

Az „ellenségnek” tartott személyek cselekményeire nem lehet válasz jogsértés megvalósítása, nevezetesen a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala. Egy jogállamban az egyes cselekmények felett érzett felháborodás nem vezethet önbíráskodáshoz, a jogsérelem orvoslására mindig csak a hatályos jogszabályok által nyújtott jogi lehetőségek keretein belül kerülhet sor. A képfelvételek bizonyítási eszközként történő felhasználására a feltételezett jogsértés kivizsgálására indított minden eljárásban a NAIH szerint jogszerűen van lehetőség.