„Gyakorlatilag nem léteznek” kapcsolatok Oroszország és az Egyesült Államok között, ami nem csak a két ország, de a világ számára is rossz - vélekedett Vaszilij  Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője, aki szerint kevés az esélye a helyzet gyors javulásának.

Nyebenzja néhány újságírónak adott interjújában a minap kifejtette, hogy a Trump-kormányzatnak erősebben kellene bátorítania Észak-Koreát, hogy további lépéseket tegyen az atomfegyverek leszerelése érdekében. Mint mondta, a helyzet jelenleg zsákutcába jutott.

Oroszország és Kína a Phenjan elleni szankciók enyhítését támogatja a helyzet javítását ösztönzendő, de az Egyesült Államok ragaszkodik hozzá, hogy Észak-Koreának kell először jelentős lépéseket tennie atomprogramja felszámolásában.

„Attól tartok, nehogy (Észak-Korea) visszatérjen a 2017-es időszakhoz, amikor növelte a kísérleti atomrobbantásokat és a rakétateszteket, és egyre súlyosabb fenyegetéseket hangoztatott” - jelentette ki Nyebenzja. „Remélem, hogy az Egyesült Államok végre kezdi felfogni, hogy a helyzet ismét romolhat.”

Iránnal kapcsolatban az orosz ENSZ-nagykövet kijelentette: aggódik, hogy az amerikai szankciók nem hozzák meg a Trump-kormányzat által várt változásokat.

Nyebenzja szerint az Egyesült Államoknak és Oroszországnak meg kell vitatnia olyan globális kérdéseket, mint a stratégiai stabilitás, a terrorizmus, a drogkereskedelem és a regionális konfliktusok. Hozzátette: úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök „világosan érti, hogy jobb együttműködni”.

A nagykövet egyszersmind hangsúlyozta, hogy Oroszország fontos amerikai belpolitikai kérdéssé vált - miután megvádolták, hogy beleavatkozott a 2016. évi elnökválasztásba, amely ügyben Robert Mueller vezetésével külön testület nyomoz -, „és tekintettel a kormányzat körül terjengő bizonytalanságra, nem lát fényes esélyt a kapcsolatok rövides javulására”.

Trump elnök jelmondatára - Amerika mindenek előtt - reagálva Nyebenzja kijelentette: ha a hatalmi egyensúly megváltozik a világban, „és végül megjelenik egy többpólusú világ”, Oroszországon és Kínán kívül olyan újabb hatalmi központokkal, mint Brazília és Afrika, mindenki részt akar venni a világ irányításában, hallatni akarja a hangját és azt akarja, hogy az ő érdekeit vegyék figyelembe.

Nyebenzja megismételte Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontját, aki jónak találta Donald Trumpnak az amerikai csapatok Szíriából történő kivonására vonatkozó döntését, de némi kétséget fejezett ki afelől, hogy a döntést meg is valósítják.

Az orosz ENSZ-képviselet székházában péntek éjjel adott interjúban a nagykövet megjegyezte, hogy az amerikai kivonulás elvezethet a hét éve tartó szíriai konfliktus rendezéséhez. Ha és amikor az Egyesült Államok kivonul Szíriából, észak-szíriai kurd szövetségeseinek ismét integrálódniuk kell a szíriai társadalomba, „az ő jogaikat és érdekeiket is figyelembe kell venni a végső rendezés során”.

Nyebenzja szerint „Szíria volt (az Iszlám Állam dzsihadistái által létrehozott) terrorista kalifátus melegágya”, és Moszkva célja az volt, hogy ne hagyják azt felvirágozni, hanem állítsák vissza Szíria területi épségét és szuverenitását.

Nyebenzja szerint jelenleg a világban nem Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán jelenti a legnagyobb veszélyt - mint ahogyan azt az amerikai nemzetbiztonsági stratégia állítja -, hanem a terrorizmus, és „igaz szövetségre van szükség a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz”.