Minden véres volt, amikor magamhoz tértem

Dermesztő, hororrfilmbe illően iszonyatos részleteket derített ki a Guardian az afgán és a világfutballt megrázó nemierőszak-botrányról. (Ha túlzottan felkavarnak az erőszakos részletek, kérlek ne olvass tovább!)

A hírekből durván egy-másfél hónapja lehetett tudni, hogy valami súlyos dolog történt az afgán női futballban, a FIFA ugyanis - miután a Guardian cikket írt az ügyben - december elején jelentette be, hogy a női válogatott tagjainak panaszai alapján szexuális zaklatás miatt vizsgálatot indítanak az afgán futballszövetség és annak elnöke, Keramuddin Karim ellen. Bár a szövetség főtitkára azonnal tagadta a dolgot, az ország olimpiai bizottságának elnöke másnap beismerte, hogy az ügy valós, és ott is nyomozás indult. Az elnökön kívül négy szövetségi alkalmazottat gyanúsítanak szexuális visszaélésekkel.  

A Guardian most ismét beszélni tudott több érintettel, akik névtelenül ugyan, de részletesen elmesélték a brit lapnak a velük történteket, amihez így inkognitóban is óriási bátorság kellett, hiszen a vallási fanatikusok és a hagyományos törzsi kultúra sújtotta országban önmagában az is rettentő kockázatos volt, hogy nő létükre focizni mertek. Különösen abszurd, hogy a női válogatottat emiatt világszerte az afgán megújulás szimbólumaként ünnepelték.

Amit most a tagjai köül néhányan elmondtak, egyenesen hátborzongató.

Az egyik válogatott játékos elbeszélése szerint egy nap válogatott edzés után bement az elnöki irodába, hogy utazási költségtérítést kérjen. Miután előadta a kérését, Keramuddin Karim közelebb lépett hozzá és kertelés nélkül közölte, hogy látni szeretné meztelenül.

“Megpróbáltam nem tudomásul venni. Nagyon udvarias voltam vele. Azt mondtam neki: Nézze, pénzre lenne szükségem az utazáshoz, tud segíteni? Ha nem, kérem, hadd távozzak.” 

- idézte fel a játékos. Mire az elnök azt válaszolta, hogy ne aggódjon, kap pénzt, majd megkérte, hogy kövesse a következő helyiségbe.

“Követtem. Azt hittem, segíteni fog. Átmentünk egy másik szobába, aztán a következőbe, ahol nagyon sötét volt. Ebből újabb ajtó nyílt, de olyan, ami a falba volt süllyesztve és alig látszott. Az ajtó túloldalán egy szállodai lakosztályra emlékeztető rész következett: egy hálószoba, amiből fürdőszoba nyílt. Azt mondta, menjek be oda. Utánam lépett, majd becsukta az ajtót.”

Az elnök azt mondta a játékosnak, hogy üljön le az ágyra.

“Izgultam, remegtem. Azt mondta: Ma meg akarom tudni, mi van a ruhád alatt. Azt feleltem neki, hogy hagyjon békén, haza akarok menni. Felálltam, és újra elmondtam, hogy haza akarok menni, amire azt válaszolta: Sikoltozz, ahogy csak akarsz, senki sem fogja hallani.”

Az elnök ekkora az ágy felé kezdte lökdösni a nőt.

“Megint felálltam, és mondtam neki, hogy hagyjon, segítségért jöttem és engedjen elmenni. Amire azt válaszolta, hogy ma kideríti, hogy leszbikus vagyok-e, mert sokat vagyok lányokkal és olyan fiúsan nézek ki. Felálltam és küzdeni próbáltam, de ököllel arcon vágott. Az ágyra estem. Fel akartam ugrani és kirohanni, de a szobának olyan ajtaja volt, amit csak az ujjlenyomatával lehetett kinyitni, így nem tudtam kijutni. Ököllel újra arcon és szájon vágott. Vér ömlött az orromból és a számból. Csépelni, kezdett, az ágyra estem és minden elsötétült.”

A nő arra ébredt, hogy teljesen meztelen és körülötte minden vérben úszik.

“Remegtem, nem tudtam, mi történt velem. Az ágy tiszta vér volt, vér folyt a számból, az orromból és a vaginámból. Kimentem a fürdőszobába. Megmostam az arcom és felöltöztem. Aztán azt mondtam neki, hogy most megyek, és elmondom a médiának, mi történt velem. Erre elővett egy pisztolyt, a fejemhez tartotta és azt mondta: Látod, mit műveltem veled? Fejbelőhetlek és szétloccsanthatom az agyadat. És megtehetem ezt a családoddal is. Ha azt akarod, hogy megússza a családod, hallgass!”

Az elnök azután egy marék pénzt dobott az arcába és azt mondta neki, hogy takarodjon.

A nő a családjának sem merte elmesélni az esetet, majd sérülést szimulált, hogy ne kelljen a válogatottal tartania. Közben megtudta, hogy az elnök azt terjeszti róla, hogy leszbikus, hogy rajtakapta egy csapattársával és ezért tette ki a csapatból.

A játékosok rettegtek az elnöktől, aki nagyhatalmú helyi politikus, egykori tartományi kormányzó és a hadügyminisztérium korábbi kabinetfőnöke és sokszor jelezte, hogy bármi a hatalmában áll, akár az ő, vagy családtagjaik megölése is.

Egy másik játékos hasonló támadásokról számolt be. Őt az irodájában is megtámadta az elnök, tapogatta és meg akarta erőszakolni, mire egy hónapra elbujdokolt. Miután mégis hajlandó volt visszatérni a válogatott kerethez, a férfi folyamatosan fenyegette, például azzal, hogy kivágatja a nyelvét, ha beszél, majd egy nap bekényszerítette ugyanabba a titkos szexcsapdába, ahol bezárta, levetkőzött majd megtámadta. Ennek a játékosnak az volt a szerencséje, hogy a férfi közben fontos telefonhívást kapott, ő viszont megállás nélkül sikoltozott, így az elnök végül futni hagyta.

Egy harmadik játékos is hasonlókról számolt be a Guardiannek. Ő egyrészt látta, ahogyan a kettes számú játékos zokogva kimenekül a megtámadása után, másrészt ővele is bepróbálkozott az elnök, de ő időben el tudott szaladni. Karim ezek után nyilvánosan leszbikusnak nevezte és kirakta a válogatottból.