Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nem számít arra, hogy az idén el kell kezdenie az új paksi atomerőművi blokkok terveinek engedélyezését. 

Legalábbis a szervezet évnyitó sajtótájékoztatóján a 2019-re várható feladatok között csak felvonulási épületek engedélyezését említették, vagyis olyan kiegészítő létesítményekét, amelyeket az építkezés idejére húznának csak fel. Ilyenekre már 2017 végén is kértek engedélyeket. 

Ez azért érdekes, mert ebből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy 2021 előtt valószínűtlen, hogy elkezdődik az építkezés érdemi része, sőt, valójában a 2022 előtti indulásra sem érdemes komoly összegben fogadni. Ebből az is következik, hogy a 2030-as évek előtt nem lehetnek készen az új blokkok - már ha egyáltalán elkészülnek valaha. 

Amikor 2014 januárjában Lázár János bejelentette az építkezést, akkor azt mondta, hogy 2023-ban az első blokk már áramot fog termelni. A dolgok mostani állása szerint még az sem biztos, hogy az alapozás készen lesz addigra. Amikor Orbán Viktor tavaly júliusban az oroszországi focivébén meccseket nézett meg, akkor alkalma volt Paksról is tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Taszsz orosz hírügynökség a találkozó után arról írt, hogy a Roszatom legkésőbb 2019 októberében el akarja kezdeni az építkezést. A cég vezérigazgatója még decemberben is azt nyilatkozta, hogy 2019-es, de legkésőbb 2020-as indulásra számít. 

Arról mi is értesültünk, hogy az orosz fél többször is rosszallását fejezte ki a magyar vezetőknek a beruházás lassulása miatt. Ugyanakkor Süli János, az építkezésért felelős tárca nélküli miniszter mostanában már nem hajlandó határidőkről nyilatkozni, hanem ha erről faggatják, akkor azt mondja, hogy a biztonság az első, és nem a határidők kijelölése. 

A magyar kormány már azt is felvetette az oroszoknak, hogy módosítsák az építkezésre kötött hitelszerződést, az ugyanis előírja, hogy már 2026-tól törleszteni kell. A megállapodás idején a magyar kormány arra számított, hogy mire fizetni kell, addigra már pénzt termel legalább az első blokk.

OAH: Minket nem lehet sürgetni

A szerdai sajtótájékoztatón többen is megkérdeztük Fichtinger Gyulát, az OAH főigazgatóját, hogy ha nincs a 2019-es tervek között az engedélyezés, akkor biztos-e benne, hogy azokkal tényleg nem kell foglalkozniuk. Azt mondta, hogy a Paks 2 Zrt. elvben bármikor benyújthatja a terveket, ha ott úgy érzik, hogy azok kellően megalapozottak. A 444-nek megerősítette, hogy a tervek elbírálására maximum 15 hónapot ad nekik a törvény, ugyanakkor ha menet közben hiánypótlásra szólítják fel a kérvényezőt, akkor az engedélyezés ennél hosszabb is lehet. Ha a tervek kiválóak, akkor elvben rövidebb is.

A HVG kérdésére, miszerint ha sürgetnék a hivatalt, akkor gyorsítanának-e az eljáráson, Fichtinger határozottan azt mondta, hogy "semmilyen kérést sem tudunk méltányolni". Itt nyilvánvalóan politikai nyomásra gondolt mindenki.

Lehet, hogy nem is lenne mit vizsgálni

A finn sajtó hónapok óta arról ír, hogy a Paksra is tervezett atomerőmű még nincs rendesen megtervezve. Finnország is rendelt egy VVER-1200-as típust (olyat, amiből Paksra kettőt rendelt a magyar állam), de az ottani hatóság, a STUK közölte, hogy nagyon sok hiányosságot talált az eddigi tervekben, számos tervet még meg sem kapott, és irreális, hogy 1-2 éven belül kiadják az engedélyeket. A finnországi erőművet építtető cég sem számít már arra, hogy 2028 előtt elkészülhet az ottani létesítmény, pedig ők előbb kötöttek szerződést a Roszatommal, mint a magyar állam.

Fichtinger azt mondta, hogy rendszeresen egyeztetnek a STUK-kal, ismerik a problémáikat, és ugyan a finn szabályok nem azonosak a magyar biztonsági szabályokkal, de így is fontosak számukra a finn tapasztalatok. 

Fichtinger azt emelte ki, hogy a tervekben igazolniuk kell a mérnököknek, hogy az atomerőmű megfelel a magyar biztonsági előírásoknak. A finn hatóság korábban arra panaszkodott, hogy ezek a számítások hiányoznak. A referencia erőmű a Leningrad 2 nevű, Oroszországban működő VVER-1200-as, az azonban az orosz szabályokra van szabva, amelyek mások, mint az EU-s előírások. 

A finn sajtónak nyilatkozó szakértők szerint egyszerűen nincs még készen az EU-s változat terve, és az oroszok menet közben, az építkezés megkezdése után akarták volna ezeket elkészíteni. A finn hatóság ebbe nem ment bele, és Fichtinger mostani szavai arra utaltak, hogy ezt a magyar hatóság sem fogja megengedni.

Szóltak volna, ha mindjárt készen lennének

A terveket nem közvetlenül az oroszok, hanem az erőművet megrendelő, a magyar állam tulajdonában lévő Paks 2 Zrt.-nek kell benyújtania az OAH-nak. Vagyis végső soron a magyar államtól függ, hogy mikor tekinti késznek a terveket, az oroszok csak közvetetten erőltethetik az engedélyezés elindítását. 

Ez azért fontos körülmény, mert ha a Paks 2-nél úgy látnák, hogy hamarosan beadhatják a kérelmeket, akkor erről nyilván szóltak már volna az OAH-nak, hiszen ott szakértők sorát kellene ráállítani a munkára. Ez nagyon komoly előkészítést igényelne, vagyis nem életszerű az az elvi lehetőség, hogy a Paks 2 Zrt. hónapokon belül, váratlanul beadja a kérelmet, és akkor a 15 hónapos elbírálási határidő mindjárt ketyegni kezd.

Reálisabb, hogy leghamarabb 2020-ban adnak be tervek, és akkor talán 2021 nyarán elkezdődhet az építkezés, de még ez is egy optimista forgatókönyv a most rendelkezésre álló adatok alapján.

Az építők irodaháza is nyögvenyelősen készülget

Az OAH tehát arra számít, hogy 2019-ben is csak felvonulási épületek terveire kell engedélyeket kiadniuk. Ezek olyan szerelőcsarnokok és irodaépületek, amelyek csak az építkezés idejére kellenek. 

2017-ben kérte a Pask 2 Zrt. az első ilyen épületekre engedélyt, de első körben a terveket visszadobta az OAH, mert nem voltak a magyar szabványnak megfelelőek. 2018-ban két felvonulási épületre adtak ki engedélyt, egy harmadikat pedig még vizsgálnak. Innen is látszik, hogy az engedélyezés nem egyszerű menet, pedig egy szerelőcsarnok vagy irodaház bonyolultsága semmiség egy atomerőműhöz képest.

És ha van engedély, akkor se megy flottul

Paks 2 első komoly építkezése egy 3553,5 négyzetméteres, 300 dolgozó elhelyezésére alkalmas irodaház. Az OAH tavaly megadta rá az építési engedélyt, a Paks 2 Zrt. pedig kiírt rá egy közbeszerzést, ám az nem lett sikeres. 

Néhány napja ugyanis eredménytelennek kellett nyilvánítani a közbeszerzést, mert 927 milliót szánt az állam az irodaházra, de a legkedvezőbb ajánlatot tevő West Hungária Bau Kft. is csak 2,6 milliárdért vállalta volna (a West Hungária Bau Tiborcz István egy volt üzlettársának a cége, sok állami megrendelés kedvezményezettje).