Magára talált a filmipar, de ettől nem biztos, hogy jobb lesz nekünk

  • 2018-ban annyira jól ment a mozinak, mint még soha, pedig 2017 végén már temették az egészet.
  • Ehhez az kellett, hogy minden eddiginél több folytatást, franchise-filmet és remake-et eresszenek rá a nézőkre.
  • De tényleg, emlékszik még rá valaki, milyen filmek mentek jól húsz évvel ezelőtt? Ég és föld.
  • Hiába zárt jó évet, a Netflix még nem fogja felzabálni a mozit, de megteszi helyette a Disney, amely lassan minden idők stúdiójává növi ki magát.
  • Közben meg egyre drágábbak a mozijegyek, de olyannyira, hogy Amerikában már kitalálták a mozibérletet.

2018-ban összesen 33-szor voltam moziban. Azaz durván havi háromszor (2,75-ször). Hogy ez soknak vagy kevésnek számít, azt nem tudom, de a jegyárat minden alkalommal kiperkáltam (egy filmet kétszer is láttam), és ezzel én is hozzájárultam ahhoz, hogy 2018 legyen a filmipar eddigi legnagyobb bevételt hozó éve.

A mozifilmek 2018-ban világszerte több mint 41 milliárd dolláros bevételt kalapoztak össze.

Ez önmagában még nem meglepő, a filmipar évek óta folyamatosan növekszik, hála az ázsiai piaci boomnak, azaz, hogy a Távol-Keleten egyre több a mozi. Ami viszont meglepő, az az, hogy az észak-amerikai bevételek is rekordot döntöttek: pénzügyileg soha nem volt még jobb éve az amerikai filmpiacnak.

Az amerikai nézők közel 12 milliárd dollár értékben váltottak jegyet 2018-ban mozifilmekre, ez 7 százalékkal több a 2017-es eredménynél. Erre senki sem számított, tekintve, hogy amilyen jól sikerült végül 2018, pont ugyanolyan vacak volt 2017: két éve az amerikai mozik bevétele hirtelen visszaesett, a jegyeladások száma pedig 25 éves mélypontra süllyedt.

Olyan volt, mintha az amerikaiak hirtelen megunták volna a mozizást.

Fotó: Riccardo Milani/Hans Lucas

Akkor sokan a streaming szolgáltatókat kárhoztatták ezért, mondván, hogy az emberek már inkább otthon tévéznek, és nem szívesen járnak el moziba. Miért is tennék, ha ott van egy kattintásra a Netflix, az HBO vagy a Hulu? Sokan azt is beharangozták, hogy ez 2018-ban csak rosszabb lesz, de végül nem lett igazuk, a jegyeladás a negyedszázados mélypontról, 1,23 milliárd eladott jegyről visszakapaszkodott majd 1,3 milliárdra. A bevételek pedig elkezdtek szárnyalni.

Ehhez azonban az kellett, hogy a stúdiók elárasszák a mozikat szuperhősfilmekkel, minden eddiginél nagyobb adagban kapjuk az arcunkba a franchise-okat, a folytatásokat, és hogy Amerikában kitaláljanak valami újat, amely még az év elején úgy nézett ki, hogy akár fel is válthatja a hagyomás mozijegyrendszert, de aztán az év második felére inkább beleállt a földbe.

Oké, de mit érdekel minket Amerika? Mi Magyarországon élünk.

Ha mozizásról van szó, akkor évtizedeken keresztül az volt fontos, hogy mi történik az amerikai piacon. Észak-Amerika a világ legnagyobb filmes piacra (azaz a nézők ott költik el mozijegyre a legtöbb pénzt), ezért a világon meghatározó amerikai filmgyártás sokáig elsősorban oda termelt filmeket, és ezek jutottak el aztán hozzánk is. Ez nagyrészt még ma is így van, azzal a különbséggel, hogy az ázsiai piac egyre jelentősebb, a kínai nézőket például egyre inkább számításba veszik a stúdiók, sőt, a Business Insider szerint a kínai piac 2022-re már akár le is körözheti az amerikait.

A magyar piac mindehhez képest jelentéktelenül kicsi, de 2018-ban amúgy a magyar mozik sem mentek rosszul: remek, 20,1 milliárd forintos jegyeladási bevétel, viszont 319 ezerrel kevesebb néző. Azaz a mozik kevesebb jegyet adtak el, de drágábban. Ezzel szemben Amerikában több jegy kelt el, mint 2017-ben, és több pénzt is hoztak a filmek. Ez pedig azt jelenti, hogy a stúdiók 2019-ben és azután is ugyanazt fogják nyomatni, mint tavaly, csak még jobban. De mit is?

Hol van már a Harcosok Klubja és a Mátrix? Helyettük egyre csak jönnek a folytatások

A stúdiók 2018-ban semmit sem bíztak a véletlenre: 814 filmet mutattak be Amerikában, ez szintén rekord. Ezek a filmek keresték tavaly a legtöbb pénzt (zárójelben az amerikai, majd az összbevétel):

Fekete Párduc (700 millió dollár / 1,346 milliárd dollár)
Bosszúállók: Végtelen Háború (678 millió dollár / 2,048 milliárd dollár)
A Hihetetlen Család 2 (608 millió dollár / 1,242 milliárd dollár)
Jurassic World: Bukott birodalom (416 millió dollár / 1,308 milliárd dollár)
Deadpool 2 (318 millió dollár / 736 millió dollár)
A Grincs (269 millió dollár / 498 millió dollár)
Aquaman (260 millió dollár / 943 millió dollár)
Mission: Impossible Utóhatás (220 millió dollár / 791 millió dollár)
A Hangya és a Darázs (216 millió dollár / 622 millió dollár)
Solo: Egy Star Wars-történet (213 millió dollár / 392 millió dollár)

Ami rögtön látszik ezen a listán: a filmek fele képregényadaptáció. Kicsit jobban megnézve viszont a lista minden egyes darabja vagy folytatás, vagy egy nagy franchise következő része (kivéve a Grincset, az egyszerűen egy remake), azaz minden film egy már meglévő történetet mesél tovább, eredeti sztori egy sincs köztük.

Ez már lassan minden évben így van, de ennyire egyértelműen és ekkora bevételt összehozva talán egy évben sem volt még így korábban.

A legtöbb bevételt hozó 20 filmből egyetlen egy olyan van, amely teljesen eredeti forgatókönyvön alapul, a Hang nélkül (az mondjuk biztató, hogy ez a lényegében családi vállalkozásban, 17 millió dollárból készített film 340 milliót keresett világszerte).

Érdemes kicsit visszatekintve megnézni, honnan jutottunk el idáig. Húsz éve, 1999-ben az amerikai lista még így nézett ki:

Star Wars - Baljós Árnyak (431 millió dollár / 983 millió dollár)
Hatodik érzék (293 millió dollár / 672 millió dollár)
Toy Story 2 (245 millió dollár / 497 millió dollár)
KicsiKém - Sir Austin Powers (206 millió dollár / 312 millió dollár)
Mátrix (171 millió dollár / 463 millió dollár)
Tarzan (171 millió dollár / 448 millió dollár)
Apafej (163 millió dollár / 234 millió dollár)
A Múmia (155 millió dollár / 415 millió dollár)
Oltári nő (152 millió dollár / 309 millió dollár)
Ideglelés (140 millió dollár / 248 millió dollár)

Egy előzményfilm, két folytatás, két remake, a többi azonban mind eredeti ötlet volt, és még a Múmiára sem lehet azt mondani, hogy nagyon hasonlított volna az eredeti Universal-horrora. Amúgy pedig ez volt az az év, amikor bemutatták többek között a Harcosok klubját, a Tágra zárt szemeket, a Sztárom a páromat, az Amerika szépséget, a Halálsoront, a 10 dolog, amit utálok bennedet vagy A tehetséges Mr. Ripley-t. Ezek a saját műfajukban azóta is hivatkozási pontok, nem beszélve a Mátrixról vagy a Hatodik érzékről.

Az elmúlt húsz évben leginkább az változott, hogy a stúdiók elkezdtek biztosra menni: ha valami egyszer más sikeres volt - legyen az egy képregény, egy könyv vagy egy korábbi film - azt kell folytatni vagy újra megcsinálni, mert a nézők arra a történetre fognak tódulni, amit egyszer már megszerettek.

És tódultak is.

Ez az igény találkozott azzal az újfajta történetmesélési módszerrel, amit ma filmes univerzumnak hívunk, a vége pedig a 2018-as box office lista lett. Erről lehet azt állítani, hogy felháborító, hiszen Hollywoodból egyre inkább kiszorulnak az új, eredeti ötletek, a mozikba pedig lassan csak tucatfilmek kerülnek, de a kép ennél árnyaltabb.

Fotó: Marvel studios/Collection Christophel

Egyrészt a nézőknek ez láthatóan bejön, ha nem így lenne, ezek a filmek nem keresnének ennyit. Másrészt hiába terjedtek el ilyen durván a különböző franchise, reboot és sequel-filmek, sokszor ezek is tudnak újat mutatni, nem egy közülük pedig a biztonsági játék közben is mer kockáztatni.

20 éve például elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fekete rendező által készített, fekete főhősről szóló film 700 millió dollárt keressen Amerikában, a Fekete Párduc most mégis megcsinálta. Magyarországon ugyan nem mutatták be, de Amerikában szintén rengeteg pénzt keresett a Kőgazdag ázsiaiak című regényadaptáció, ami lényegében egy távol-keleti romkom, távol-keleti főszereplőkkel, és nem ment rosszul az Oceans’ 8 sem, csupa nővel a főszerepben. Az ilyen filmek még manapság sem nevezhetőek biztonsági játéknak, de utólag már tudni, hogy pénzügyileg megérte megcsinálni őket.

Kitalálták a mozibérletet, aztán rögtön el is temették

Az talán már itthon is feltűnt mindenkinek, hogy a mozijegyek már nem ezer forintba kerülnek. Valószínűleg az amerikaiaknak is feltűnt, ott ugyanis elég stabilan, 1995 óta évről évre emelkednek a jegyárak, tavaly átlagosan 9 dollárt (2560 forintot) kellett fizetni egy mozijegyért.

Ez azért drága.

Talán emiatt is történt, hogy 2018 egyik robbanásszerű sikere a tengerentúlon a Moviepass volt. Ez lényegében egy mozibérlet, amely egy sajátos üzleti modellre épült:

  • Az ára havi tíz dollár.
  • Ezért a feliratkozó napi egy filmet nézhet meg.
  • A jegyét a Moviepass állja, neki nem kell fizetnie semmit.
  • A feliratkozás, a jegyfoglalás a cég applikációján keresztül zajlik.

Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy feliratkozók egy mozijegy áráért 30 darab mozijegyet is kaphattak. A szolgáltatás még 2011-ben indult, de a havidíjat csak 2017-ben vitték le erre az érezhetően olcsó, tízdolláros szintre, és 2018 január elejére robbant be igazán, ekkor hirtelen másfél millió feliratkozójuk lett, júniusra pedig már hárommillió. Az amerikai filmes szaksajtó szerint ez hozzájárult ahhoz, hogy 2018-ban újra emelkedni tudtak a jegyeladások.

Fotó: Darron Cummings/AP

Ez az üzleti modell azonban már a kezdetektől fogva fenntarthatatlan volt, hiszen a cégnek tiszta ráfizetés volt minden egyes alkalom, amikor egy feliratkozó tényleg elment moziba. A Moviepass célja valójában az volt, hogy adatbázist építsen ki a feliratkozó mozilátogatók adataiból, és aztán ehhez - pénzért persze - hozzáférést biztosítson a filmforgalmazóknak.

Az egész őrület nyár végéig tartott. A cég akkora már látható anyagi gondokkal küszködött, ezért elkezdték limitálni a hozzáférést a filmekhez. Ez egyre kevésbé tetszett a feliratkozóknak, így sokan megszüntették az előfizetésüket.

Két dolgot a Moviepass így is elért. Egyrészt egy felmérés szerint a feliratkozói körében nőtt a mozibajárási kedv, másrészt a cég hiába van leszállóágban, a nagy amerikai moziláncok már elkezdték másolni, az AMC és a Cinemark is elindította saját mozibérlet-programját.

Ha ebből hosszútávon fenntartható rendszer lesz, akkor egy idő után akár európai moziláncok is bevezethetik.

A Netflix egyelőre nem zabálta fel a mozit, a Disney viszont igen

A Netflix remek évet zárt, a Madarak a dobozban az év végén a streaming szolgáltató legnépszerűbb saját gyártású filmje lett.

Állítólag.

Nehéz ezt megítélni, a Netflix ugyanis nem épp a transzparenciájáról híres, általában semmilyen adatot nem közöl arról, hogyan teljesítenek a kínálatában elérhető tartalmak. Ebben az esetben kivételt tettek, és bejelentették, hogy 45 millió felhasználó látta a filmet az első héten. A “látta” ebben az esetben azt jelenti, hogy legalább a 70 százalékát lejátszotta. Ez hatalmas szám, ha ezek a felhasználók mind új felhasználók lennének, akkor a Netflix többet keresett volna egy hét alatt ezzel a filmmel, mint a Disney 2015-ben a Star Wars: Az ébredő erő bemutatójának első hetében, pedig jelenleg a Star Wars tartja minden idők nyitóhétrekordját.

Bird Box a Netflixen

A mozi és a Netflix azonban nehezen összehasonlítható. A felhasználók nagy része valószínűleg nem kifejezetten a filmért fizetett, hanem amúgy is volt Netflix előfizetése, és ki tudja, hogy a film a második héten is ilyen jó számokat hozott-e vagy sem.

Az Amerikai Mozitulajdonosok Szövetsége 2018-ban készített egy felmérést. Érdemes megfelelő távolságtartással kezelni - hiszen mégiscsak a mozilobbiról van szó -, de azt hozták ki belőle, hogy azok a nézők, akik legalább kilenc alkalommal voltak moziban tavaly, azok nagy eséllyel rendszeres Netflix-fogyasztók is. Kiderült az is, hogy minél kevesebb filmet néztek meg a moziban, annál kevesebbet néztek otthon is. Akik pedig egy filmet sem láttak moziban, azok nagy eséllyel otthon sem néztek meg egyet sem.

E szerint Netflix, Hulu, Amazon ide vagy oda, azok, akik szeretnek filmeket nézni, meg fogják tenni otthon és a moziban is, azok pedig, akik nem, ők nagy eséllyel semmilyen platformon nem fognak filmet nézni.

Így hiába volt a nagy aggodalom 2018 elején, egyelőre úgy néz ki, hogy a streaming szolgáltatók annak ellenére sem fogják leváltani a mozikat, hogy egyre népszerűbbek, és egyre többet költenek filmgyártásra.

Van azonban egy cég, ami lassan, de biztosan egyre nagyobb hatással van arra, hogy milyen tartalmakat fogyasztunk: ez pedig a Disney.

Pillantsunk csak rá még jobban a 2018 legnépszerűbb filmjeinek a listájára! A felüket a Disney csinálta (köztük kapásból az első hármat). Sőt, mivel a Disney hamarosan felvásárolja a Foxot, így gyakorlatilag 10-ből hat pénztermelő film az övék. Ha világviszonylatban nézzük a bevételeket, akkor kábé hasonló eredményt kapunk.

A Disney 2018-ban már nem egyszerűen egy stúdió volt a sok közül, hanem A stúdió.

  • Övék a Lucasfilm, amely a Star Wars filmeket gyártja,
  • a Marvel Studios, amely a Marvel filmes univerzumot,
  • a Pixar,
  • plusz pár évvel ezelőtt kitalálták azt is, hogy újra megcsinálják az összes klasszikus rajzfilmjüket, élőszereplősen.

A Disney részesedése tavaly az amerikai piacon 26 százalék volt, a második helyezett Warner tíz százalékkal és több mint egymilliárd dollárral van lemaradva mögötte. Amint behúzzák a Foxot (az üzlet már megköttetett), ez a részesedés akár 35 százalékra vagy afölé is emelkedhet, csupán annyit kell tenniük, hogy csinálják tovább, amit eddig csináltak, azaz öntik a nézőkre a képregényfilmeket, a Star Wars-filmeket és a remake-eket.

A 2019-es filmbemutatóikat megnézve pont ezt akarják csinálni. Jön

  • a Captain Marvel,
  • a Dumbo,
  • a Bosszúállók 4,
  • az Aladdin,
  • a Toy Story 4,
  • a Pókember következő része,
  • az Oroszlánkirály,
  • egy fantasyregény-adaptáció, az Artemis Fowl,
  • a Jégvarázs 2,
  • és a Star Wars IX.

Ennél nagyobb biztonsági játékot tényleg nem látott még a világ, 

viszont sanszos, hogy ezekkel a filmekkel a Disney csak még jobban el fog húzni pénzügyileg minden vetélytársa elől. Ez azt jelenti, hogy mindenkinél jobb alkupozícióban lesz akkor, amikor moziláncokkal és forgalmazókkal kell majd tárgyalni arról, kinek a filmjét hány teremben fogják adni. A konkurenciának pedig már valószínűleg most is egy rémálom, hogy találjon a saját filmjének egy olyan premierdátumot, amikor a másik sarokban nem épp egy Star Wars vagy egy Bosszúállók film várja, hogy az ő kárára keresse magát degeszre.

Mi fogja ezt az úthengert megakasztani?

Kissé ironikus, de jelenleg úgy tűnik, hogy a Warner és a DC sokévnyi sikertelen próbálkozás után képes volt életet lehelni a saját szuperhős-univerzumába az Aquamannel. Ez az első DC-film, ami képes volt átlépni az egymilliárd dolláros bevételi határt világviszonylatban és az amerikai piacon is jól keres. Ha a Warner ezt a szériát folytatni tudja - mondjuk tavasszal Shazam!-al, később pedig egy újabb Wonder Womannel és Aquamannel - az már hosszútávon betehet a Disney egyeduralmának.

És hogy ez miért ironikus? Elsősorban azért, mert mindezt tulajdonképpen a Disney tette lehetővé, amikor az idei Star Wars filmjüket, a Solót a szokásos decemberi időpont helyett májusra száműzték. Ők akkor valószínűleg már tudták, hogy az a film nagyon nem fogja hozni az elvárásokat, miután a forgatás kész katasztrófa volt, rendezőt is kellett cserélni, meg a koncepció is félrement. Nem is hozta. Helyette viszont az Aquamannek csak a Mary Poppins visszatért kellett lenyomnia (le is nyomta), és aztán kereshetett egy halom pénzt a karácsonyi ünnepi szezonban.

Másodsorban pedig azért ironikus, mert ha a Warnernek ezzel tényleg beindulnak a saját szuperhősös filmjei, akkor a következő évek most már tényleg a Disney-Warner csatáról fognak szólni, a Warner-DC stabilan el fogja kezdeni gyártani az évi három szuperhősös filmet, pont úgy, mint a Disney, és lehet majd rá fogadásokat kötni, kinek lesz előbb elege, nekik vagy a nézőknek?

Kínai mozi 2018-banFotó: Zhejiang Daily/Imaginechina

Fontos kitekintés a végére: ha nem az amerikai piacot nézzük, hanem a teljes világot, akkor a top 20 legtöbbet kereső filmbe tavaly egyszerre két kínai film is bekerült, az Operation Red Sea és a Detective Chinatown 2. Ilyenre sem volt példa korábban, ezeket a filmeket szinte teljes egészében a kínai bevételek repítették a lista élére, Európában és Észak-Amerikában nem is forgalmazták őket. Ha ez így megy tovább, akkor a kínai piac pár év múlva tényleg befogja az amerikait, és azt Európában is meg fogjuk érezni:

mivel a kínai nézők a saját filmjeiken kívül az amerikai képregényfilmeket és a szörnyfilmeket (például Meg - Az őscápa) szeretik a legjobban, így az amerikai stúdiók nem lesznek hülyék, több hasonló filmet fognak gyártani.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.