Az uniós külügyminiszterek megegyeztek, hogy küzdeni kell az álhírek ellen, mire Szijjártó kiemelte, hogy azok nem csak Oroszországból jöhetnek

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Az Európai Unió külügyi tanácsa a hétfőn vitatta meg az Európai Bizottság által 2018. decemberben előterjesztett, a félretájékoztatással szembeni cselekvési tervet, amelyet az unió tagországai határozottan támogatnak.

Ugyanakkor a tanácskozás szünetében Szijjártó Péter megjegyezte, hogy bár Magyarország is egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával, de szerinte ez nem csak az orosz álhírekkel kell vigyázni. Az Index beszámolója szerint a Szijjártó arról beszélt, hogy az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy „az orosz forrásúnak titulált álhíreket” tudja kivédeni, de a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

Példaként a 2015-ös röszkei zavargást említette, amelyet szerinte a nemzetközi médiában úgy mutattak be, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

(Egyébként Ahmed H-t azért ítélték el, mert a röszkei határátkelőnél dobálta a rendőröket, és a határ megnyitását követelte tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején. A bíróság szerint azzal valósított meg a terrorcselekményt, hogy erőszakkal, egész pontosan kődobálással, próbált egy állami szervet, a rendőrséget, a határ megnyitására rávenni. A férfit a múlt héten feltételesen szabadlábra helyezték, és kitoloncolják az országból.)

Az uniós külügyminiszterek tanácskozása után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az álhírek elleni küzdelemről azt mondta, hogy közös és átfogó választ kell adni az unión kívülről érkező beavatkozások okozta biztonsági kihívásokra, megvédve a véleménynyilvánítás és a média szabadságát. A szakminiszterek egyetértettek abban, hogy gyors riasztórendszer létrehozására, a szakértelem megosztására van szükség, valamint az összehangolt fellépésekre, például figyelemfelkeltő kampányok révén. 

Kiemelték, hogy a dezinformációt a külföldi beavatkozások, a hibrid hadviselési fenyegetések és a stratégiai kommunikáció tágabb összefüggésében kell kezelni. A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy együtt kell működniük a társadalommal, a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és oktatási intézményekkel, valamint szorosan kell együttműködni a nemzetközi partnerekkel, különösen a NATO-val az álhírek terjedésének leküzdése érdekében.

December közepén egyébként Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktort vádolta álhírek terjesztésével.   

Akkor sem

A sajtótájékoztatón Szijjártó beszélt arról is, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Unió közös nyilatkozatát az Európai Unió állam- és kormányfői az Arab Liga tagországainak február végi csúcstalálkozóján, mivel a közös álláspont alapját az ENSZ globális migrációs csomagja képezné. A találkozó célja egyébként az lenne, hogy rávegye az arab országokat, főleg Egyiptomot egy markánsabb szerepvállalásra a menedékkérők fogadásában és az illegális migráció elleni küzdelemben. (Index/MTI)