Az uniós külügyminiszterek megegyeztek, hogy küzdeni kell az álhírek ellen, mire Szijjártó kiemelte, hogy azok nem csak Oroszországból jöhetnek

Az Európai Unió külügyi tanácsa a hétfőn vitatta meg az Európai Bizottság által 2018. decemberben előterjesztett, a félretájékoztatással szembeni cselekvési tervet, amelyet az unió tagországai határozottan támogatnak.

Ugyanakkor a tanácskozás szünetében Szijjártó Péter megjegyezte, hogy bár Magyarország is egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával, de szerinte ez nem csak az orosz álhírekkel kell vigyázni. Az Index beszámolója szerint a Szijjártó arról beszélt, hogy az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy „az orosz forrásúnak titulált álhíreket” tudja kivédeni, de a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

Példaként a 2015-ös röszkei zavargást említette, amelyet szerinte a nemzetközi médiában úgy mutattak be, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

(Egyébként Ahmed H-t azért ítélték el, mert a röszkei határátkelőnél dobálta a rendőröket, és a határ megnyitását követelte tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején. A bíróság szerint azzal valósított meg a terrorcselekményt, hogy erőszakkal, egész pontosan kődobálással, próbált egy állami szervet, a rendőrséget, a határ megnyitására rávenni. A férfit a múlt héten feltételesen szabadlábra helyezték, és kitoloncolják az országból.)

Az uniós külügyminiszterek tanácskozása után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az álhírek elleni küzdelemről azt mondta, hogy közös és átfogó választ kell adni az unión kívülről érkező beavatkozások okozta biztonsági kihívásokra, megvédve a véleménynyilvánítás és a média szabadságát. A szakminiszterek egyetértettek abban, hogy gyors riasztórendszer létrehozására, a szakértelem megosztására van szükség, valamint az összehangolt fellépésekre, például figyelemfelkeltő kampányok révén. 

Kiemelték, hogy a dezinformációt a külföldi beavatkozások, a hibrid hadviselési fenyegetések és a stratégiai kommunikáció tágabb összefüggésében kell kezelni. A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy együtt kell működniük a társadalommal, a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és oktatási intézményekkel, valamint szorosan kell együttműködni a nemzetközi partnerekkel, különösen a NATO-val az álhírek terjedésének leküzdése érdekében.

December közepén egyébként Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktort vádolta álhírek terjesztésével.   

Akkor sem

A sajtótájékoztatón Szijjártó beszélt arról is, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Unió közös nyilatkozatát az Európai Unió állam- és kormányfői az Arab Liga tagországainak február végi csúcstalálkozóján, mivel a közös álláspont alapját az ENSZ globális migrációs csomagja képezné. A találkozó célja egyébként az lenne, hogy rávegye az arab országokat, főleg Egyiptomot egy markánsabb szerepvállalásra a menedékkérők fogadásában és az illegális migráció elleni küzdelemben. (Index/MTI)