Lement a baloldali főpolgármester-jelöltek második vitája is Budapesten, ezúttal Kőbányán mérte össze retorikai tudását Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért). A második vitanap nem sokban különbözött az elsőtől, csupán annyiban, hogy valamivel több témát érintettek a jelöltek, szóba került például a kórházak és az iskolák ügye, és még annyira sem támadták egymást, mint vasárnap.
Az is látszott, hogy bár világok választják el egymástól a civilből politizálásra váltó Karácsonyt és a régi MSZP-snek számító Horváthot, mégis igyekeztek partnerként tekinteni egymásra: bármelyikük is győz, szögezték le sokszor, számít a másik munkájára.
Ez alapján a baloldali előválasztási küzdelem inkább szimpátiaszavazás lesz, és feltehetően azt akarják biztosítani a baloldalon, hogy mindkét jelölt tábora támogassa majd az előválasztás győztesét Tarlóssal szemben.
A vasárnapi vitának is az egyik központi kérdése volt, hogy mit kezd az ellenzéki főpolgármester-jelölt, ha megveri Tarlóst, de a Fidesz kétharmados kormányával szemben kell Budapestet vezetnie. Lesz-e mozgástere?
A kérdés nemcsak az ígéretek betartása miatt érdekes, vetette fel a moderátor, hanem azon bizonytalan szavazók meggyőzésében is, akik csak azért voksoltak korábban a Fideszre, vagy nem voksoltak egyáltalán, mert úgy gondolták, a Fidesz úgysem hagyna érvényesülni egy nem fideszes főpolgármestert.
A témáról mind Horváth Csaba, mind Karácsony Gergely hosszasan értekezett, hol egymás ellenében, hol egymás mellett érvelve, amíg ki nem derült, nagyjából ugyanazt gondolják a kérdésről: meg kell érteniük a „kompromisszumos Fidesz-szavazóknak” (Ungváry Krisztián találó jelzős szerkezete), hogy a fideszes polgármesterek ugyanúgy elszenvedői a kormány akaratának, ez megmutatkozott a kórházak és az iskolák államosításánál. Tehát teljesen mindegy, hogy fideszes vagy ellenzéki egy önkormányzat polgármestere, a kormány a fejük felett fog dönteni.
A kormánnyal szemben ezért véleménynyilvánító népszavazásokkal küzdenének: ha Orbán Viktorék látják, hogy valamit nagyon nem akarnak Budapesten az emberek, akkor meghátrálnak. Példaként az olimpia lekevert projektje hangzott el.
Véleménynyilvánító népszavazást ugyanis tudna tartani Budapest vezetése akkor is, ha az ügydöntő népszavazási kezdeményezéseket – ahogy eddig számtalanszor – visszadobná a nemzeti választási bizottság.
De mivel a moderátor kötötte az ebet a karóhoz, hogy tehát mégis hogyan vehető rá az állam, hogy bármit is visszaadjon Budapestnek, Karácsony ismertette a mestertervet:
Ahhoz, hogy Budapest visszaszerezze ezeket, az ellenzéknek meg kell nyernie a 2022-es országgyűlési választást. Ahhoz viszont meg kell nyerni a 2019-es budapesti választást.
Nagyon drámaian adta elő mindkét jelölt, hogy a városnak mennyire rossz a levegője, ezen pedig változtatni kell. Karácsony embargót vezetne be a városi zöldfelületek megvédéséért, azaz nem épülhet semmi olyan, ami elvenne a megmaradt zöldfelületekből.
Horváth Csaba azzal vágott vissza, hogy évente 15 ezer fát ültetne. Karácsony ügyesen nem ráígért a számra, hanem arról beszélt, sokkal több fa hal meg a kiszáradás, mint a kivágások miatt. Szerinte fontosabb, hogy a meglévő fákat ápolják végre. Karácsony hangsúlyozta azt is, a fűtéskorszerűsítésre rengeteg EU-s pályázat van, csak a kormány nem engedi át Budapestnek a lehetőséget, ezen is változtatna.
A levegőminőség kapcsán ismét előkerültek a közlekedésfejlesztési projektek, de mivel érdemi újdonság az előzőekhez képest nem hangzott el, csak egy lényeges részt emelnék ki.
Mindketten egyetértettek abban, hogy az Orbán Viktor és Tarlós István által ősszel beígért Budapest 2030 program (vasúti alagút a város alatt, Csepel-Szentendre közötti 5-ös metró, Déli körvasút) szemfényvesztés: rendkívül költségigényes, kitalálatlan, és - ami a legnagyobb baj - megint nem kérdezték meg róla a budapestieket. Karácsony szerint az egy mézesmadzag, amit azért húztak el Tarlós orra előtt, hogy elvállalja a 2019-es megmérettetést is. Ez is annak a jele, hogy sokat gyengült a Fidesz a fővárosban.
Budapesten egyre nagyobb problémát jelent, hogy egyszerűen nincs pénzük az embereknek lakás vásárolni vagy bérelni, annyira magasak az ingatlanárak. Mindketten egyetértettek abban - Karácsony szerint azért, mert Horváth az ő programját adta elő -, hogy
Külön kérdezték Karácsonyt arról, mit kezdene a budapesti droghelyzettel. Azzal kezdte, sajnálja, hogy már nincs itt a Hír tévé, mert biztosan érdekesnek találná, hogy visszaállítaná a tűcsereprogramot, ami szerinte az egyetlen esély arra, hogy egy már kábítószerező fiatallal egyáltalán kapcsolatba tudjon lépni az ellátórendszer, ezért létszükséglet.
Másfelől drogstratégiát hirdetne meg Budapesten, erről egyébként éppen a holnapi Közgyűlésen lesz előterjesztése a Párbeszéd Magyarországnak.
A végére hagytam, pedig a vita harmadánál került elő a Závecz intézet legfrissebb felmérése, amely alapján továbbra is Tarlós István a legesélyesebb főpolgármesterjelölt (44%), őt követi Karácsony (23%), aztán Horváth (11), majd a bizonytalanok (10), végül Puzsér Róbert (7).
A moderátor feltette a kérdést, alkalmasak-e egyáltalán esélyes jelöltnek ők ketten. Karácsony azzal válaszolt, hogy ha a felmérés azon adatait nézzük, amely Tarlóssal szemben mérte össze egyesével a jelölteket, akkor nemcsak az látszik, hogy Karácsony Gergely a legesélyesebb, de az is, hogy ha az ellenzék egyesíteni tudja az erejét, akkor esélyes Tarlóssal szemben.
Karácsony ezúttal is elmondta, és ettől volt békésebb a mai vita is, hogy mindennél fontosabb számára az összefogás, ezért számít a Jobbikra is, amely „kigyógyulni látszik a rasszizmusából”. Szerinte az ellenzék a Fidesztől tanulta el a gyűlölködést, ami akadályozza a kormányváltást.
Az ellenzéki pártok előválasztási versengésben döntik el, ki lesz az esélyes kihívója a Fidesz által felkért Tarlós Istvánnak az októberi önkormányzati választásokon. Az előválasztás két körben zajlik. Az első körben, most január végén, február elején a baloldali pártok két jelöltje méri össze erejét, Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért). Ők három alkalommal vitáznak egymással nyilvánosan, ebből kettő lement.
Szavazni online és személyesen is lehet. Ha online akar valaki szavazni, személyesen regisztrálnia kell magát az Előválasztási Névjegyzékbe január 23-ig. A szavazás 2019. január 28. és február 3. között lesz folyamatosan, mindenki csak egy szavazatot adhat le. Aki személyesen szavaz, a Névjegyzékbe a helyszínen is kérheti felvételét. Részletek itt.
A második körre nyáron kerül sor - az EP-választások után -, ekkor az első körben kiválasztott Esélyes Baloldali Jelölt mérkőzik meg Puzsér Róberttel, Sermer Ádámmal (Magyar Liberális Párt), és feltehetően lesznek még jelentkezők, a Momentum Mozgalom vagy a Kétfarkú Kutyapárt is indíthat jelöltet.
A második kör nyertese pedig Tarlós István kihívója lesz októberben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.