Megszavazta az EP: jogállami feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket
2019 január 17., 11:22
A román külügyminiszternek sem tetszik, hogy Brüsszel a jogállamisághoz kötné az uniós támogatásokat
Teodor Melescanu román külügyminiszter, akinek az országa ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, egy friss interjúban kijelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tagállamok számára csökkentsék az EU-támogatásokat.
Az Európai Parlament múlt héten szavazta meg annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, ami alapján jogállami feltételekhez kötnék az EU tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. Miközben a néppárti képviselők többsége megszavazta a javaslatot, a fideszes EP-képviselők nemet nyomtak rá.
"Ha valaki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek erről vitázni" - jelentette ki a román külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek hétfő este adott interjúban.
Az Európai Parlament január közepén nagy többséggel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüggesztenék, illetve csökkentenék az uniós alapokból történő kifizetéseket azon "kormányok számára, amelyek akadályozzák az igazságszolgáltatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a korrupció ellen". Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot most az Európai Unió Tanácsában is meg kell vitatni, ahol a tagországok kormányai képviseltetik magukat.
"Nem hiszem, hogy ilyen összefüggésnek léteznie kellene" - mondta Melescanu, aki szerint az uniós alapok olyan alapelemek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik.
Az unióban Bukarestet is bírálják, egyebek mellett a 2017 eleje óta több menetben elfogadott igazságügyi reform miatt, amely ellenzői szerint aláássa a bírák függetlenségét, és akadályozza a korrupció elleni harcot.
Míg Brüsszel és Washington név szerint felsorolta azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország "demokratikus intézményeit fenyegetik", Melescanu kijelentette, hogy az igazságügyi reformot átlátható módon hajtották végre, és az igazságszolgáltatás működése minden országnak saját kiváltsága. "Tiszteljük a véleményeket, de ez nem jelenti azt, hogy korrektnek tartjuk őket" - tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy "Romániában stabil és szilárd demokrácia" működik.
A román külügyminiszter védelmébe vette Lengyelországot és Magyarországot is, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, a jogállamiság súlyos megsértése miatt indult eljárás.
Melescanu támogatásáról biztosította a párbeszéd újrafelvételét Törökországgal. "Nyitva szeretnénk tartani az EU és Törökország közötti kommunikációs csatornákat" - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a június végéig tartó román elnökség idején találkozót kíván szervezi a kérdésben.
Az EU és Ankara között kapcsolatok sokat romlottak a 2016 júliusi puccskísérlet óta, valamint a török ellenzékieket és újságírókat azóta sújtó megtorlás miatt. Melescanu szerint "csatlakozási tárgyalásokat mindazonáltal folytatni kell, még ha vannak is ellenvélemények" a tagállamok között. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.