Január közepén óriási csatát nyertek a környezetvédők Bulgária legfelsőbb bíróságán: hiába szerette volna a kormány, nem engedélyezik, hogy még jobban tönkretegyék az ország egyik legszebb hegyvidékét, a Pirin Nemzeti Parkot. A döntés ellen nem lehet fellebbezni, de ez persze még nem jelenti azt, hogy végleg az aktivisták nyertek. Az ítélet mégis nagyon fontos mérföldkő a környezetvédelemben.

A Pirin Nemzeti Park csodálatos vidék: hatalmas fenyveseiben élnek zergék, barnamedvék és szürkefarkasok is, ráadásul itt van a Balkán-félsziget egyik legidősebb fája, a felfedezője után Bajkusev-fenyőnek nevezett, 1300 éves páncélfenyő. A térség még a nyolcvanas években felkerült az UNESCO világörökségi listájára, de egy részét a környezetrombolás miatt kizárták a területből. A Pirinben van ugyanis egy síparadicsom, aminek a kiépítése és forgalma komoly károkat okozott a környezetben. Hiába vált védetté a park nagyobb része, 2017 decemberében a bolgár kormány úgy döntött, továbbfejlesztik a síinfrastruktúrát, és favágásokat is terveztek. A park 48 százalékát akarták megnyitni a további fejlesztések számára, a síelőknek kialakított területet 12 és félszeresére növelték volna, és a fakitermelést a park területének 60 százalékán akarták engedélyezni.

A WWF 2018 januárjában közzétett jelentésében arról írtak, a britek által nagyon kedvelt Bansko síparadicsom visszafordíthatatlan károkat okozott a környezetben. A 925 méter magasan fekvő településen található síelőhely kialakítását 2000-ben engedélyezte a kormány, a jelentés szerint kétes értékű gazdasági előnyökért komolyan veszélyeztette Pirin hosszú távú érdekeit. A kormány 2017 decemberében nyilvánosságra került tervei drámai csapást mértek volna a parkra, 3000 hektáron pusztítottak volna, balkáni selyemfenyők és balkáni páncélfenyők estek volna a fejlesztések áldozatául. Az erdőpusztítás egyenes következményeként egyes állatfajok is eltűnhettek volna a környékről.

A döntés gazdasági szempontokkal sem volt indokolható: a WWF jelentése szerint a munkanélküliség nőtt a park településein, és a klímaváltozás miatt a jövő sem valami fényes a síparadicsomok számára: a felmelegedés miatt egyre kiszámíthatatlanabb a hó mennyisége, így egyre jobban rászorulnak a hóágyúzásra. A WWF és más civil szervezetek inkább arra bátorítanák a kormányt és a helybélieket, hogy a térség már adott értékeire koncentrálva ösztönözzék a turizmust.

Amikor 2018 decemberében kiderült, mit tervez a kormány, a hideg ellenére az ország több mint húsz városában ezrek vonultak utcára, és azt követelték, a kormány álljon el a fejlesztésektől. Bulgária miniszterelnöke, Bojko Boriszov azonban azt hangoztatta, ő maga is környezetvédő, és a tervezett építkezések és fakivágások nem okoznak olyan nagy kárt a parkban. 

„Évekre leállítottam az infrastrukturális projekteket, hogy a gólyafiókák kikelhessenek. A miniszterekkel személyesen vitettem el a [védett] nyári tőzikéket, nehogy átmenjen rajtuk az úthenger” 

– mondta akkor Boriszov. A kormány tagjai és a Bansko környéki vállalkozók azt állították, semmi nagy dologra nem kell gondolni, csupán még egy síliftet szeretnének építeni, mert mindig túl hosszú a sor.  A feszültség egyre nőtt a fejlesztéspárti politikusok, vállalkozók és a tiltakozók között, egy idő után eljött az a pont is, hogy a miniszterelnök-helyettes, Valeri Szimeonov egy tévéműsorban azt sugallta, a demonstrációkat külföldről szervezik.

Arra célozgatott, hogy más, a síbizniszben érintett országok, Ausztria, Franciaország, Svájc próbálja ellehetetleníteni a fejlesztéseket. A tiltakozók szerint viszont épp a korrupt kormány vette semmibe az ország természeti értékeit.

A helyi WWF több másik civil szervezet segítségével végül bíróság elé vitte az ügyet. A legfelsőbb bíróság most hozta meg döntését, amely szerint a fejlesztések több törvényt is sértenének, és csakis a meglévő sportlétesítmények karbantartását engedélyezte, újabbak építését nem. A bolgár természetvédelmi törvények mellett említették az Európai Bíróság rendelkezéseit is, ezek szerint a környezetvédelmi minisztériumnak hatástanulmányt kellett volna készítenie, ami nem történt meg. Az ítélet ellen nem lehet fellebbezni.