A Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) tulajdonos összes önkormányzat (21 település) aláírta azt a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, amely alapján ingyenesen átadnak az államnak közel 35 százaléknyi részvénycsomagot az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségük elengedéséért - közölte pénteken Balassa Balázs, az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, az egyik részvénytulajdonos, Szigliget polgármestere az MTI-vel.

Az államhoz visszakerülő Bahart-részvénycsomag tulajdonosi jogait a Rogán Antal által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. gyakorolhatja.  

Balassa elmondta, hogy a január 31-i határidőig zajlott egyeztetések során a tulajdonos önkormányzatok törekedtek arra, hogy a hajózási társaság részvényei a jövőben se kerülhessenek magántulajdonba.

A Magyar Narancs korábban írt arról, hogy az állami terjeszkedés miatt sokan attól tartottak, hogy végül a Balaton környékén nyomuló Mészáros- és Tiborcz-érdekeltségek kezére juthatnak a kikötők. Emlékeztettek arra, hogy Keszthelyen a Bahart 2014 végén a vitorláskikötőt 330 millió forintért adta el Tiborcz István érdekeltségének (aztán Tiborcz kiszállt az üzletből). 

A Bahart fő tevékenysége, a menetrendi hajózás, de hozzá tartozik a vitorláskikötők üzemeltetése és a vitorláshelyek bérbeadása is, valamint olyan műszaki szolgáltatások, mint például vízi létesítmények tervezése és építése, mederkotrás.  

A javaslat megjelenés után  Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert is arról írt, hogy ha az önkormányzatoktól az állam elvenné a részvények elővásárlási jogát, akkor megteremtődne a lehetősége, hogy bárki részvénye lehessen. Ezért módosításokat kért. Lengyel elismerte, hogy  az állam olyan tőkeerővel rendelkezik, amellyel ezt a céget hosszú távon is hihetetlen mértékben tudná fejleszteni, ugyanakkor hozzátette, hogy vannak félelmei, mert „az állam eddig, amit ebben az országban vitt, abból sok jó nem származott. A BAHART körül már évek óta köröznek a keselyűk, most akár vérszemet is kaphatnak. Vannak sikerágazatai a hajózásnak, mint a kikötők üzemeltetése, vagy épp a kompok, amikre könnyen szemet vethetnek, vagy már vetettek is egyesek. Meg továbbra sem értem ezt a hirtelen kapkodást. Nagy sunyi csend hónapokig, aztán meg egy hét alatt adj Uramisten, de azonnal. És ebben a sarokba szorított helyzetben, véletlenül épp az önkormányzati választások évében, véletlenül épp az idei költségvetések tervezése előtti hetekben és véletlenül rendkívül gyorsan kéne, hogy a szerencsétlen önkormányzatok, polgármesterek és képviselők megfontolt döntéseket hozzanak. Nem egyszerű a feladat...” 

A megbeszéléseken résztvevő Szajcz Adrián, a siófoki Fidesz-frakció vezetője az MTI-nek elmondta, a legnagyobb, hogy 44,2 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Siófok mindvégig teljesíteni akarta 776 millió forintos tőkeemelési kötelezettségét. Ugyanakkor azt is látni kell - mondta -, hogy a személyhajózás működtetésével közcélú feladatokat is ellátó Bahart kikötői és hajóparkja mielőbbi fejlesztésre szorul, ami a korábbi tulajdonosi szerkezettel nem volt biztosított. Szerinte az állam nem hagyta magára az önkormányzatokat, hiszen egy 2016-os határozatban komoly fejlesztési forrásokat nevesített a Bahartnak. Fontos az állam tulajdonszerzése a közösségi közlekedés integrációs tervei miatt is.

A fideszes frakcióvezető beszámolt arról is, hogy az állammal történt megállapodás során a Siófok által megfogalmazott igények teljesültek: 

• megmaradt az önkormányzatok elővásárlási joga a jövőbeni részvényértékesítéseknél, 
  
• a cég székhelye Siófokon marad, 
  
• és biztosítanak egy igazgatósági-, továbbá egy felügyelőbizottsági tagságot a siófoki önkormányzatnak. 
  

2008-ban 22 balatoni önkormányzat vált a Bahart 100 százalékos tulajdonosává, akkor bizonyos feltételekkel ingyen kapták meg az államtól a cég 49 százalékos tulajdoni hányadát a már korábban juttatott 51 százalékos részesedésük mellé. Balatonvilágos időközben eladta valamennyi részvényét, így 21 tulajdonos település maradt. 

Az állam a 49 százalékos vagyonjuttatásért cserébe kötelezte a településeket, hogy rövid időn belül hajtsanak végre 580 millió forintos tőkeemelést, majd részesítsék a társaságot 1,424 milliárd forintos tőkejuttatásban 2012. október végéig. Az önkormányzatok, kérésükre, öt év haladékot kaptak a tulajdoni hányaduk arányában fizetendő tőkejuttatásra, amely határidőt többször is módosították. A legutóbbi 2019. január 31-én járt le.

A kormány 2019. január 25-én megjelent határozata értelmében a tulajdonos önkormányzatok választhattak, hogy vagy teljesítik a kötelezettségüket, vagy az állam ezt elengedi, de cserébe a kötelezettséggel hasonló értékű részvénycsomagot kell átadniuk az államnak a 4 milliárd forintos törzstőkéjű cégből.