A „földbe ment terv”, avagy a rákospalotai rendelőrom története

Lélegzetelállító tervekkel rukkolt elő a Fidesz 2010-ben az Újpalota, Pestújhely és Rákospalota városrészeket magába foglaló XV. kerületben. Tervpályázatot hirdetett az önkormányzat, amelynek eredményeképpen László Tamás Bánki Erik társaságában adta elő a fejlesztési ötleteket: csak Rákospalotán új stadionról, egy új parkot és új múzeumot magába foglaló új városközpontról, a Hubay Jenő téri Karácsony Benő park és a mellette működő, de bezárásra ítélt kínai piac területének rehabilitációjáról beszéltek. 

Ez óriási dolognak tűnt ez egy olyan kerületben, amelyben érdemi fejlesztést utoljára a hatvanas-hetvenes években láttak.

„...a [Karácsony Benő park] közepe rendezvénypark lesz, a játszótér megújul, a jelenlegi Tesco-tömb helyén díszkert nyílik vízijátékokkal. A jelenlegi, Deák utcai rendelővel szemben, a park szélén pedig felépül az új orvosi rendelő” 

írta annak idején a terveket bemutató eseményről az ittlakunk.hu XV. kerületi oldala, de a látványterveken még ennél is több minden volt: stadion, új múzeum, a régi parktól nem messze egy új park és így tovább. 2010 és 2014 között 610 millió forintot költött az önkormányzat csak tervezésre.

Eltelt nyolc év, és – egy kisebb gördeszkapályát leszámítva az amúgy továbbra is leharcolt parkban – ennyi valósult meg az ígéretekből:

A Deák utcai rendelő 2019. januárjában, 21 százalékos készültségi szinten.Fotó: Tbg

Ez egy túlméterezett rendelőintézet, ami 21 százalékban készült el. És tekintve, hogy a kivitelezés negyedével sem végeztek, a jövő nagy kérdése, hogy lesz-e még ebből valami. Az biztos, hogy még hónapokig biztosan, de akár még évekig fogja emlékeztetni az arra járókat, hogy 

Magyarországon még akkor sem lehetünk biztosak semmiben, ha egyébként minden adott egy projekthez: pénz, kétharmados politikai akarat és rengeteg idő.

A kivitelező ráadásul úgy vonult le a pályáról, mintha ott se lett volna: nem kerítették körül, nem őriztették az építési területet. Ezt végül, egyéves huzavona után az önkormányzat tette meg.

A kerület most fut a pénz után, hiszen nemcsak a tervezésért fizetett 9,85 millió forintot, hanem 41,3 millió előleget is átutalt a konzorciumnak, a levonulás óta pedig évi 13 millió forintért őrizteti a területet.

Az ügyben az önkormányzat ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett, és 221 millió forintot követel a kivitelező cégtől, a Penta Industry-Masinveszt konzorciumtól késedelmi és meghiúsulási kötbér címeken. A konzorcium szintén követelésekkel szállt ki a projektből, szerintük az épület elérte a 25 százalékos készültségi szintet, 20 millió forintot követel a megrendelőtől, az önkormányzattól. Egy ilyen peres eljárás pedig akár évekig is elhúzódhat. 

Volt egyszer egy abszolút többség

A projekt még a 2018-as választások előtt dőlt be, ami persze remek lehetőséget adott a pártpolitikának a felelősséghárításra. Az ellenzékiek a Fideszt, a Fidesz a DK-s polgármestert, a Jobbik a „ Fidesz-DK koalíciót” okolta a kudarcért. Azt azonban nehéz elvitatni, hogy a kerületi testületben a mai napig fideszes többség uralkodik.

Mivel a XV. kerületi politikai erőviszonyok feltárása egy külön regényt igényelne, most szorítkozzunk csak a lényegre! A rendszerváltás után SZDSZ-es, majd MSZP-s vezetése volt a kerületnek, csak 2010-ben tudott győzni a Fidesz, országgyűlési képviselőjük, László Tamás lett a polgármester. Minden a legnagyobb rendben lett volna, ám a folyamatosan ellenségeket kereső Fidesz-frakció már az első ciklusban lefelezte magát, amikor a helyi fideszesek egy csoportja összekülönbözött a pártközponttal jobb viszonyt ápoló László Tamással.

A ciklus végére László ellen két alpolgármester és három képviselő is fellázadt, a Fidesz meggyengült.

2014-ben a baloldalnak, pontosabban Hajdu Lászlónak a DK színeiben sikerült visszavennie a polgármesterséget (1996 és 2010 között MSZP-s polgármester volt), ám a képviselőtestületben maradt a fideszes többség, jóllehet a frakciószakadások, a képviselők ide-oda mozgása folyamatos volt mindkét oldalon, így kifejezetten izgalmas, más értelmezések szerint nyomasztó, cselszövésekkel és kényszerű kompromisszumokkal működik a kerület. A helyzet nem sokat változott 2018-ban, amikor Hajdu az országgyűlési mandátumot is megnyerte, ezért utóda a politikailag igen aktív, helyi civil szervezet, a RÁTE színeiben induló Németh Angéla lett. 

A 400 milliós probléma

A rendelőprojekt startja még a fideszes László Tamás polgármesterségének idejére esett: 2013-ban döntött az önkormányzat arról, hogy a meglévők felújítása helyett új épületet emeltet. A döntést nem előzte meg átfogó vizsgálat, pedig költségeket tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy a meglévő intézmények felújításával vagy új épület építésével modernizálható egy kerület egészségügyi intézményrendszere. 

2013 nyarán még megvolt az egység a kerületi Fidesz-frakcióban, így a szavazáson simán átment az új rendelőről szóló polgármesteri előterjesztés, de a „máris 400 millió forintos”, saját, önkormányzati forrásból megépülő rendelő már akkor sem tetszett mindenkinek. A költségek a megoldás méretéhez képest nagynak tűntek az évi 800-1000 millió forint fejlesztési forrásból gazdálkodó kerületben. 

Novák Ágnes fideszes, később a frakcióból kizárt, lázadó alpolgármester elég érzékletesen adta elő akkor, hogy ő sem látja a koncepciót amögött, hogy miért éppen ezt a rendelőt kell megépíteni a sok, felújításra megérett intézmény közül:

„Túlméretezett ez a megoldás ahhoz képest, hogy milyen problémát oldanak meg vele, vagyis azt, hogy a Sződliget utcai rendelő fölmenő rámpán csúnya az OSB lemez. A lemez cseréjét tized annyi pénzből meg lehetne oldani. Most egy két hónapos képviselőtestületi döntést akarnak »betonba önteni«, ahelyett, hogy még egy kicsit elgondolkodnának rajta, valóban ezt akarják?”

Valóban, kerületi szinten túl sok problémát nem oldott volna meg az új, kétszintes, bruttó 1100 négyzetméter alapterületű épület: az új, összevont rendelő csak hármat-hármat váltott volna ki a kerületben található 40 háziorvosi és 15 gyermekorvosi körzetből. Ezek jelenleg két százéves épületben, a Deák utca 2. és a Sződliget utca 32. alatt működnek.

Ahogy arra a valamikori alpolgármester is rámutatott, az sem volt teljesen egyértelmű, hogy miért éppen a parkba kerülne az új épület, tovább csökkentve Budapest vészesen fogyatkozó zöldterületeit. 

Az építész végzettségű László Tamás kifejezetten impozáns épületet szeretett volna látni, a látványtervek pedig valóban grandiózusak voltak ahhoz képest, hogy két rendelőről van szó, ezért aztán – gombhoz a kabátot – gyógytorna funkcióval is kiegészült a projekt.

Önkormányzat az önkormányzatban

A rendelő engedélyes tervei végül 2015-re elkészültek nettó 9,85 millió forintért (Deák Konzorcium, azaz a Kőrös Consult-MCXVI Kft. jóvoltából), kezdődhetett a kivitelezés. A projektet, a fideszes alpolgármester felügyelete mellett az önkormányzat projektcégére, a RÚP-15 Kft-re bízták annak ellenére, hogy saját forrásból finanszírozták.

A céget ugyanis 2009-ben azért alapította az önkormányzat az uniós jogharmonizáció miatt, hogy a kerület EU-s pályázati forrásokból finanszírozott projektjeit menedzselje, ám később fontos szerepet játszott abban, hogy eltüntesse a kíváncsi szemek elől az önkormányzat projektjeit.

Erre két okból volt szükség: egyfelől a Fidesz többsége – az ellenzéki polgármester megválasztása és a belső konfliktusok miatt – megroggyant, így sokkal kényelmesebb volt kiszervezni ezeket a projekteket egy átláthatatlan struktúrába. 

Másfelől, miután a kormány úgy döntött, hogy Budapest – így a XV. kerület – nem használhatja a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus fejlesztési forrásait, a RÚP-15 teljesen projekt nélkül maradt volna. 

De nem így lett, a cég minden önkormányzati beruházást elkezdett magához szívni, így egy idő után rálátása sem volt a képviselőtestületnek, hogy mi történik a kerületi fejlesztésekkel (Spirálház, Észak-Pesti kórház területe, Fő utcai bölcsőde felújítás, Kontyfa utcai iskola tornaterme stb.), miért csúsznak, drágulnak a munkálatok.

Így volt ez a Deák utcai rendelő projektjével is.

2015 végére kiderült, hogy a nettó 349 millió forintosra becsült beruházásra nem ugrik a magyar építőipar, csak drágább ajánlatok érkeztek az első , ezért a képviselőtestület – némileg értetlenkedve a projekt két év alatt bekövetkező 20 százalékos drágulásán, amit az anyagárak emelkedésével indokolt az előterjesztő – nettó 385 millió forintra emelte a beruházás összegét 2016 közepén úgy, hogy futottak még egy költségcsökkentő kört is. A rendelőhöz képest túlzó építészeti megoldásokkal operáló épületen azonban alig akartak találni vagy alig találtak fogást, érdemben nem sikerült a műszaki tartalmat olcsóbbá tenni.

Ekkor némiképpen meglepő fordulat következett: a projektcég második körben már nem nyílt, hanem zárt közbeszerzést hirdetett. A projektet felügyelő fideszes alpolgármester, Pintér Gábor később ezt azzal indokolta, hogy olcsóbb ajánlatokra számítottak, ám ez nem így történt: a Penta Industry-Masinveszt konzorcium ugyan a legolcsóbb ajánlattal nyert két másik versenyző előtt, de még így is többért, nettó 412 millióért vállalta a kivitelezést, így a beruházás bruttó költsége elérte a félmilliárdos álomhatárt, az 512 millió forintot. 

A Penta Industry ekkor élte fénykorát, amelyet a sajtó akkoriban annak tulajdonított, hogy élvezi Seszták Miklós fejlesztési miniszter támogatását: zsíros megbízásokat kaptak a 2017-es budapesti vizes vébé munkáiból, rájuk bízták a kisvárdai stadion megépítését, de építhettek sportszállót, sportcsarnokokat, mindent.

Földbe ment a terv

A kiválasztott konzorciummal 2016 novemberében aláírták a szerződést, februárban Pintér Gábor alpolgármester elhelyezte az alapkövet, az önkormányzat honlapja - mintha sejtettek volna valamit a jövőről – „Földbe ment terv” címen adott hírt az eseményről.

A munka azonban alig akart haladni, nyáron lemondott a RÚP-15 ügyvezetője, Oláh Béla, és vészesen közeledtek a 2018-as választások is. 2017 őszén az ellenzéki polgármesternek sikerült megszabadulnia az ellenzékiek által csak „fideszes kifizetőhelynek” titulált városfejlesztési cégtől, annak megszüntetését a képviselőtestület – a Fidesz kivételével – egyöntetűen támogatta. A polgármesteri előterjesztés a következőket állította:

  • A cég által menedzselt beruházások között nem találni olyat, „amelyik nem a kiváló, de a jó színvonalat megütné”.
  • A cég dolgozói olyan feladatokért, amit az önkormányzat is el tud végezni, magasabb fizetést és ezen felül még jutalmakat kapnak.
  • „Nem értékelhető tevékenysége” ellenére a működtetése az önkormányzatnak évente 85-100 millió forintba került.
  • „A tulajdonostól független, kézivezérlésű végrehajtó szervvé vált-”
  • A cég a kivitelezők és a tervezők érdekeit tartja szem előtt, és „erős a gyanú, hogy ilyen, vagy olyan név alatt, de ugyanaz a kivitelezői kör nyer minden munkát”.
  • Okafogyottá vált a működése az uniós projektek elmaradása miatt.

A RÚP-15 feladatait az önkormányzat városgazdálkodási osztálya vette át, a polgármester ígéretei között pedig az is szerepelt, átvizsgálják a cég teljesítményét, amely időközben végelszámolás alá került.

A Penta Industry bukása magával rántja a rendelőt is

Ekkor azonban még hátra volt a java, azt ugyanis valószínűleg csak nagyon kevesen sejthették, hogy a RÚP-15 által kiválasztott kivitelező csak látszólag sikeres cég. A tendereken ugyan egyre többet markolt, de annál kevesebbet tudott megfogni.

A bevételeit állami projektekből 2013 és 2017 között meghétszerező, Mészáros Lőrinc vejével, Homlok Zsolttal is partnerkedő cég, ekkor már nem tudta követni saját tempóját, a palotai rendelőn például 2-3 ember dolgozott, látványos volt a kapacitáshiány. 

„Az önkormányzat felszólításokkal próbálta motiválni a Pentát, miután azt tapasztalták, 6-8 főnél többen nem dolgoztak a helyszínen, a csúcsot 11 fő jelentette, derékhaduk jellemzően segédmunkás volt. A Penta tulajdonosa viszont másként látta, szerinte 10-11 fő volt a jellemző létszám” - írta tavaly a Magyar Narancs az akkor még polgármester, Hajdu László felszólalása alapján.

A szerződés szerint 2017 november végére át kellett volna adni az épületet. Mivel azonban a kivitelező többször is akadályoztatásról számolt be, amelynek egy részét az önkormányzat is jogosnak találta, kicsúszott a határidő 2018 január elejére, majd 2018 április 15-re.

Ekkor borult ki a bili, mert már mindenki láthatta, hogy a Penta Industrynak esélye sincs arra, hogy elkészüljön: április 15-ig egy független vizsgálat szerint a 25 százalékot sem érte el a készültségi fok, ami 1,5 év alatt nem túl meggyőző teljesítmény. Az is jól látszott már ekkor, hogy a készülő szerkezet nem nagyon hasonlít a látványterveken szereplő, légies, elegáns épülethez.

Két, teljesen megtévesztő látványterv, amellyel a kerület vezetése kampányolt. Jól látszik, hogy  teljesen más az elkészült torzó szerkezete, mint ami a látványterveken szerepel, ahogy 40-50 éves fák sem az átadás napjára fognak kinőni a munkaterületen. Az alsó képen szintén egy felújított, a valóságosnál nagyobb parkot látni - egyik sem teljesült. Jobbra lent a rendelő tervének felülnézeti képe a Deák és a Fő utca sarkán.Forrás: BPXV
A látványterv és a torzó kontrasztja a helyszínen.Fotó: Tbg

Mivel az önkormányzat ekkor már rálátott a folyamatokra, a Penta Industry sem tudta húzni az időt úgy, ahogy a RÚP-15 Kft. idején tehette. A cég tulajdonosa, Ramor Frigyes a választások után végül Hajdu László polgármesternek elismerte, hogy túlvállalták magukat:

Részlet a 2018. április 18-ai képviselőtestületi ülés vitájából, Hajdu László ismerteti a Pentával zajlott tárgyalások eredményét.Forrás: BPXV.hu

Azóta négy tárgyaláson van túl az önkormányzat és a Penta Industry vezetése, de mint az a büntetőfeljelentésből látszik, ezek nem vezettek eredményre. A Penta Industry tulajdonosa, Ramor Frigyes, aki 2017-ben 117 milliós osztalékot vett ki óriásira nőtt cégéből, egy ideig ragaszkodott a 25 százalékos készültségi szinthez, ez ugyanis az előlegen túl további 45 millió forintot jelentett volna, de végül ezt sem erőltette. Ramorék a gesztusok szintjén sem voltak valami nagyvonalúak, a cég ugyanis úgy vonult el a munkaterületről, hogy azt körbe nem kerítette, őrizni nem őriztette, állapotmegóvással nem foglalkozott, ráadásul vitatott, hogy a tetőszerkezet valóban elkészült-e, nem ázik-e az egész szerkezet.

Most tehát kinéz 2-5 éves pereskedés. Az önkormányzat ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést, azaz nemcsak a konzorcium, de akár a RÚP-15 felelősségét is megállapíthatja a bíróság. Nagy reményeink azért ne legyenek, mint azt egy önkormányzati vezető megsúgta, ismerve a magyar igazságszolgáltatási gyakorlatát, valószínűleg már soha nem látja viszont a pénzét a kerület. És akkor még a további, egymás után felmerülő újabb költségekről nem is beszéltünk (őrzés, áttervezés, befejezés vagy bontás, ezek mind horribilis tételek lehetnek még).

„A Deák utcai rendelő sorsa a megindult peres és büntetőügyek függvényében alakulhat. A körülbelül 21 százalékos készültségi fokban lévő építkezés olyan stádiumban van, amelyben a már elkészült szerkezeti elemek nem alkalmasak arra, hogy a jogviták rendezéséig védelem hiányában ne károsodjanak. Ez akár kérdésessé is teheti az építkezés folytathatóságát” – válaszolt kérdésünkre az önkormányzat, egyúttal jelezve, mindent megtesz az építkezés befejezése érdekében.

Egy rendelő kettő áráért

Amíg áll a Deák utcai rom ügye, az új rendelőt beígérő önkormányzatnak lépnie kellett. Idén januárra körvonalazódott is a megoldás:

103 millió forintból oldják meg azt, amit három év alatt, félmilliárd forintból nem sikerült. 

A rendelő torzójával szemben ugyanis egy 60 lakásos társasház épül a Grabarics Kft. vállalkozásában, amelyben kialakítható két rendelő átmenetileg 2020 márciusától. És mivel az önkormányzat a kiváltani szándékozott rendelőépületet, a Deák utca 2. számú alatti telket is értékesíti a cégnek társasház építése céljából, a két új társasházban a földszinten 450 négyzetmétert vehetne igénybe a gyermekorvosi és a felnőtt házi orvosi rendelő.

A tervek szerint az összevont rendelőt a Társasház I. fogadja be, majd Társasház II. megépülése után kaphat végleges helyet az új intézmény, a két társasház földszinti részeinek összevonásával a Fő utcai fronton.Grafika: Tbg

Az önkormányzat 48 millió forintért vásárolt meg egy 96 négyzetméteres helyiséget az új társasházban, ahol a második társasház felépüléséig további helyiségeket vesz bérbe, amíg a régi rendelő helyén épül az új épület. Ha az is elkészül, 350 négyzetmétert onnan is megvásárol, majd a két társasház rendelő célú helyiségeit összevonja. Csak tippeljük persze, hogy sikerül a 350 négyzetmétert is félmillió forintos négyzetméterenkénti áron megvásárolni, mindenesetre így 228 millió forintból oldja meg a kerület az új rendelő épületének problémáját, és ha még levonjuk ebből a két telet eladási árát – 117 illetve 25 millió forintért vásárolta meg a cég az önkormányzattól –, kijön a 103 millió forint (nettó).

Ebből is látszik, mennyire túlzó volt a Deák utcai épület mind a költségeket, mind a méreteket tekintve: a tervek szerint most jóval kevesebbért, fele akkora területen valósulhat meg a projekt.

Hogy a torzóval mi lesz, jó kérdés.

A legfrissebb, Németh Angéla által benyújtott  polgármesteri előterjesztés szerint a Grabarics Kft. késznek mutatkozik az épület befejezésére, miután az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett erről, de kérdés, hogyan alakul a peres eljárás a Penta Industry, a RÚP-15 és a XV. kerületi önkormányzat között, illetve az eredeti épület tervezőivel sikerül-e megállapodni. 

Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az akár évekig elhúzódó eljárás alatt lehet-e dolgozni az épület befejezésén, és hogy egyáltalán be lehet fejezni azt. Az idő múlása ugyanis nagyban amortizálja a szerkezetkésznek sem mondható romhalmazt, ezért azzal is számolni kell, hogy az egészet el kell bontani.

Mindenesetre ha esetleg mégis elkészül a park sarkára tervezett kétszintes épület, Rákospalota – ha nem is egy új városközponttal, stadionnal, rendezvényparkkal, vízijátékokkal teletűzdelt virágkerttel – de

egy jókora valamivel gazdagodhat. 

Azt még ki kell találni ugyanis, hogy mi legyen ennek az épületnek a funkciója, hiszen a rendelők más épületekbe kerültek. És olyan felhasználást kelene találni neki, ami nem viszi, hanem hozza a közpénzt.