A gigászi titanoszauruszok egy korai képviselőjének csontvázának maradványait fedezték fel a kutatók egy sziklafalba ágyazva Tanzániában.

A hosszú nyakú, hosszú farkú Mnyamawamtuka moyowamkia nevű növényevő dinoszaurusz nagyjából 100-110 millió évvel ezelőtt élt a mai Tanzánia területének meleg, félsivatagos területein, és bár testhossza a nyolc métert, súlya az egy tonnát is elérhette, a titanoszauruszok körében mégis viszonylag kis termetűnek számított.

A négy, oszlopszerű lábon járó titanoszauruszok a kréta időszakban jelentek meg először, nagyjából 125 millió évvel ezelőtt, a bolygó állatvilágának tömeges kipusztulását előidéző, 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás idejére már elképesztő méretekkel rendelkeztek. Egyik képviselőjük, a mai Argentína déli részén nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élő Patagotitan mayorum csaknem 37 méter hosszú volt és 70 tonnát nyomott.

"A Mnyamawamtuka jelentőségét az adja, hogy ez egy viszonylag teljes maradvány abból az időből, amikor titanoszauruszok fajai elkezdtek kialakulni" - mondta Patrick O'Connor, az Ohiói Egyetem professzora.

A Mnyamawamtuka jelentése "Mtuka szörnye", ugyanis a csontmaradványokat a Mtuka-folyó medrének közelében tárták fel Délnyugat-Tanzániában.

A mostanáig azonosított csaknem 60 titanoszauruszfaj egy részét csupán töredékes maradványokból ismerik a kutatók. A Mnyamawamtuka csontvázának azonban 45 százalékát sikerült feltárni, köztük számos hátcsigolyát, az első és a hátsó végtagok csontjait, bordákat és fogakat, a koponyát azonban nem.

A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Mnyamawamtuka egyik sajátossága, hogy farokcsigolyáinak enyhén szív alakja volt.
"A csontváz egybeforratlan részei azt mutatják, hogy ez nem teljesen kifejlett példány volt, ami azt jelenti, hogy egyelőre nem tudjuk pontosan, mekkora lehetett egy felnőtt példány" - jegyezte meg O'Connor. (MTI)