Nagyon úgy tűnik, hogy Robert Capa hazudott a normandiai partraszállásról készített fotóiról

A. D. Coleman fotótörténész Mediumon megjelent cikke alapján arról ír az Index, hogy több ponton sem stimmel Robert Capa története a normandiai partraszálláson készített fotóival kapcsolatban. (A Friedmann Endre néven született háború fotós képei főleg a különleges, általában veszélyes helyzet és a háttértörténet miatt váltak legendássá, de a történeteket sokszor Capa találta ki, a leghíresebb, a spanyol polgárháborúban készült képe hitelessége is kérdéses.)

A spanyol polgárháború óta egyértelműen világ leghíresebb fényképész haditudósítójának számító Capa az 1947-es önéletrajzában azt állította, rengeteg fotót csinált az Omaha Beach-nek nevezett partszakasz „Könnyű Vörös” nevű részén, Coleville-sur-Mer mellett: „Hét nappal később értesítettek, hogy a »Könnyű Vörösről« készült képeimnél jobbat senki nem csinált a partraszállásról. De a sötétkamrában dolgozó technikus izgalmában túl forróra kapcsolta a szárítót, úgyhogy az emulzió a londoni irodavezető szeme láttára olvadt le a filmről. Így aztán 106 felvételemből mindössze nyolcat tudtak csak megmenteni.”

A Life londoni irodájának képszerkesztője, a szintén legendás John G. Morris is megerősítette Capa történetét, azt mesélte: Capától négy filmtekercs érkezett be, ő ezeket átadta a labornak, hogy azonnal hívják elő a képeket, de a sötétkamra vezetője, Braddy Bradshaw rábízta azokat egy 15 éves technikus fiúra, Denis Banksre, aki állítólag a sietségében becsukta a filmszárító szekrény ajtaját az előhívás után, a zárt térben az elektromos fűtőszál pedig pár perc alatt olyan meleget csinált, hogy az emulzió leolvadt. Az első három tekercs teljesen üres volt, csak a negyediken maradt meg az a párt képkocka, amit sikerült megmenteni.

A sorozat leghíresebb darabja, a Katona a hullámok közt.Fotó: Filippo Monteforte/AFP

Csakhogy Morris 2014-ben egy interjúban már azt mondta, talán nem is volt másik három tekercs, mert bizonyos szakértők szerint úgy, ahogy mesélték, nem tud leolvadni az emulzió, és talán Capa nem is készített több képet. Két évvel később, 100 évesen Morris a New York Timesnak azt mondta: 70 évig rosszul tudta a D-nap képeinek történetét, szerinte Capa sem tudta, hány fotót készített. „Szerintem három tekercsen nem volt semmi, hála az égnek, hogy a negyediken igen” – mondta.

Colemanék azt írják, ezek a részletek a legfurábbak:

  • A szárító szekrénykék ajtaja azért van, hogy becsukják, és a még nedves tekercs ne legyen poros, tehát a Capáék által elmesélt módon nem mehettek tönkre a képek. A sötétkamrában történt katasztrófára nincs bizonyíték, a negatívok nem károsodtak, Capa üres tekercseket küldhetett Londonba.
  • A „Könnyű Vörös” partszakasz gyenge pont volt a németek védelmi rendszerében, könnyű tűz érte el, mert a német állások mindkét oldalon messze voltak. Capa fényképein a meséjével szemben nem voltak vízben úszó hullák, sem kiégett harckocsi, csak a sekély vízben gázoló, bebugyolált tárgyakat partra szállító katonák.
  • Nincs bizonyíték arra, hogy Capa tényleg csinált 106 képet, vagy 36 darab képnél többet lőtt volna: a parton csak az a 10 fotó sikerülhetett, amit ismerünk. Capa a parton 15-30 percet tölthetett, majd visszarohant a hajóra. Lehet, hogy pánikrohama volt, de azt is tudta, hogy még legalább 10 fotós van a helyszínen, és annak a képei lesznek világhírűek, aki legelőször közli őket. Nem tudhatta, hogy a konkurencia nagyja megsemmisül, és azt gondolhatta, az elkészült 10 kép elég lesz az újabb legendához, ha elég gyorsan elküldi őket.
  • A képaláírásokat nem Capa írta, hanem a Life szerkesztői, így forrásértékük nincs, hiszen Capán kívül senki nem tudta, hogy pontosan mi történt a parton.
  • A katonák a képeken nem fedezéknek használják a német akadályokat, hanem eltávolítják a partraszálló egységek útjából. A partszakaszon a mérnöki alakulatok 10. számú bontóegysége dolgozott, a gyenge német tűz miatt kifejezetten sikeresen.

Morris 2017-ben hunyt el, Robert Capa pedig 1954-ben halt meg az indokínai háborúban. Az említett technikusokról nem tudni semmit, nem szólaltak meg, és szinte biztos, hogy rég nem élnek. (Index)