A bírósági perekben egyre többet bukkannak fel emojik, és a bírók egyelőre nem tudnak mit kezdeni velük

TECH
2019 február 19., 07:10
comments 88

Az elmúlt években meredeken emelkedett az olyan bírósági perek száma az Egyesült Államokban, ahol valamelyik fél emojikat és emotikonokat terjesztett be bizonyítékként. Feltételezések szerint hasonló trendek zajlottak a világ más országainak bíróságain is, de az Egyesült Államokban most kutatás is készült a jelenségről. 

A problémát a Verge szerint pedig az jelenti, hogy a bíróságok nem igazán voltak felkészülve arra, hogy az emojikat értelmezzék. Egy esetben például egy férfit futtatás vádjával állítottak elő, és a bizonyítékok közé csatoltak egy rakás Instagram-üzenetet, amit az egyik prostitúcióval megvádolt nőnek küldött. A rövid üzeneteket sokszor pénzeszsák és magassarkú emoji zárta, ami az ügyészség szerint a köztük lévő üzleti kapcsolatra utalt, míg a férfi ügyvédje azzal védekezett, hogy pusztán egy romantikus kapcsolatra törekedett a védencük. 

A Santa Clara University jogászprofesszora, Eric Goldman által készített kutatásban a 2018-ban vizsgált periratok harmadában bukkant fel emoji vagy emotikon. És ugyan egyelőre ezek nagyon ritkán annyira jelentősek, hogy pereket döntsenek el, ahogy egyre elterjedtebbé válnak, úgy egyre nagyobb lesz erre is az esély.  

Az emotikonok 2004 óta jelentek meg perekben, leggyakrabban szexuális visszaélésekről szóló ügyekben. Az elmúlt években viszont az emojik száma meghaladta az emotikonokét, és már a legkülönfélébb ügyekben felbukkantak, betörésektől gyilkosságokig. Nem meglepő, hiszen az emberi kommunikációnak alapvető felületei lettek az online eszközök, ott pedig sokan magától értetődően használnak emojikat. Csakhogy ez a magától értetődőség közel sem ennyire nyilvánvaló a bíróság számára.

2017-ben egy izraeli bíróság komolyabb pénzbírságot rótt ki egy párra, akik egy főbérlőnek emojikkal jelezték, hogy kivennék a lakását, majd nem jelentkeztek többé. A pár a tárgyalás során egy pezsgősüveg, egy mókus és egy üstökös emoiját küldte el a főbérlőnek, aki ezután azt hitte, hogy nyélbe ütötte az üzletet. Miután mégsem jelentkeztek többet, bírósághoz fordult, a bíró pedig neki adott igazat, mondván, hogy a pár rosszhiszeműen járt el, és az általuk küldött ikonok optimizmust közvetítettek, és magától értetődően hihette azt a főbérlő, hogy kiveszik a lakását. 

De mint a Verge megjegyzi, ez az eset inkább ritka kivételnek számít, és ma még csak nagyon kevés bíróság merészkedik arra a terepre, hogy emojikat értelmezzen. Ugyan számos per során terjesztik be az online kommunikációt összegző anyagokat bizonyítékként, a bírók többsége egyszerűen nem veszi figyelembe az emojikat. Pedig Goldman szerint nagy jelentőségük lehet: ha például egy mondat után egy kacsintós fej bukkan fel, az nyilván mást jelent, mintha nem lett volna ott az az arc. 

Problémát jelenthet ezen kívül az is, hogy a különféle eszközökön és oprendszerekben máshogy néznek ki az egyes emojik, és ezeket az emberek máshogy is értelmezik. Egy korábbi kutatásból tudni, hogy az Apple vigyorgó fejét például sokkal negatívabbnak találták a felhasználók, mint a többi gyártóét:

Az emojik használata ráadásul sokszor a nyelvjárások használatára hasonlít, és az egyes rajzos ábrák értelmezése nagyban függ a beszélő személyétől, kommunikációs szokásaitól, ezért nehéz általános tapasztalatokat leszűrni belőle. Nem véletlen, hogy az ilyen perekben, ha mégis fontosnak tűnik egy emoji az ügy szempontjából, általában nem emojiszakértőket hívnak be a bíróságokra, hanem olyan embereket, akik ismerik az adott közösség működését. 

Goldman arra számít, hogy a jövőben még több ügy lesz, ahol az emojiknak szerepe lehet, és erre a bíróságoknak is fel kell készülniük. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.