Jaj, ne! Támadnak a genderek, és szülő 1-ekkel meg a szülő 2-kkel rombolják le a hagyományos családmodellt!

A múlt héten a francia törvényhozás elfogadott egy indítványt, miszerint az iskolai adminisztráció során ezentúl az anya és az apa helyett a szülő 1 és a szülő 2 meghatározásokat kell használni. Az intézkedést támogató, Emmanuel Macron-vezette En Marche! azért terjesztette be ezt a javaslatot, hogy az iskolai dokumentumok megfeleljenek a már 2013-ban elfogadott, melegházasságokat engedélyező törvény szövegének.

A francia jobboldal több képviselője is kikelt a döntés ellen, „ijesztőnek”, „veszélyesnek” és „fantasynek” nevezték, azt mondták, veszélyezteti a társadalmi egyensúlyt és a realitások fölé helyezi a politikailag korrekt gondolkodást.

Az intézkedés Európa-szerte hasonló reakciókat váltott ki ultrakonzervatív körökben, és szinte minden EU-s országban beszámolt róla a sajtó. Volt róla hír a 444-en is, bejárta a fideszes médiát is. Itt azonban már elferdítve jelent meg, úgy, mintha ezentúl nem lehetne anyának és apának szólítani sem a szülőket a francia iskolákban, és mindezt a melegek miatt.

Persze ez hülyeség, a francia intézkedés csak az iskolai adminisztrációban jelent változást, amit eleve nem a befolyásolható, kiskorú gyerekek intéznek maguknak. Ennek semmi köze ahhoz, hogy ki milyen hagyományokat tisztelt vagy hogy mennyire családcentrikus. Senki sem tiltotta meg az anya és az apa megszólítások használatát, a szülők ezentúl is arra nevelik a gyerekeiket, amire akarják, annak pedig kicsi az esélye, hogy az olvasni megtanuló gyerek egyszer belepillant az iskolai naplóba, utána pedig már az anyját szülő 1-nek szólító zombiként érkezzen haza.

A francia jobboldal fő érve az volt, hogy ezzel az intézkedéssel a francia állam szükségtelenül belenyúl az emberek életébe (a magyar kormányoldalnak ilyen érvei nem is voltak, itthon csak a rettegtetés ment a nyugatról gomolyogva közelgő gonosztól, ami lányokká varázsolja a fiúkat és fiúkká a lányokat, annak érdekében, hogy az európai emberek ne tudjanak többé szaporodni, hogy aztán migránsok áraszthassák el a kontinenst - nagyjából ez most az alapja a fideszes világnézetnek). Franciaországban viszont a legnagyobb szülői érdekvédelmi szövetség üdvözölte a döntést, mert szerintük fontos, hogy a jogalkotás figyelemmel legyen a különböző és változó hátterű családokra.

Egész Európában egyre több szülő neveli például egyedül a gyerekét, egyre több gyerek él mostohaapával vagy mostohaanyával, és igen, élnek gyerekek meleg párok nevelésében is. Utóbbit az EU-ban Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és Észtország mellett Franciaországban is teljes jogú polgári házasságnak ismerik el.

Senki nem vitatja, hogy a családok többségében van egy apa és egy anya. A francia jobboldal szerint az új szabály valamilyen mértékben őket terheli. Ha elfogadjuk ezt az érvet hitelesnek, akkor viszont felmerül a kérdés: eddig milyen mértékben terhelte a régi szabályozás az azonos nemű szülőket, vagy azokat, akiknél egy mostohaapát vagy mostohaanyát kellett beírni az anya vagy az apa helyére.

Valószínűleg sem a régi, sem az új rendszer nem jelent tragikus megterhelést senkinek (elvégre csak néhány űrlapról van szó), az viszont teljesen biztos, hogy a Franciaországban 2013 óta elismert azonos nemű házasságban élő szülők sokkal nagyobb komfortérzet-növekedést nyernek az új intézkedéssel, mint amennyit akárki más veszít, már ha egyáltalán veszít valaki valamennyit, ami minimum kérdéses.

Ezen kívül a magyar kormányzati média hiába sápítozik, és hiába próbálja Magyarországot a hagyományos családmodell védelmezőjének feltüntetni az ilyen és ehhez hasonló támadásokkal szemben, a helyzet az, hogy a magyar iskolai dokumentumok többségében évtizedek óta nem szerepel az anya és az apa megnevezés, egész egyszerűen annyi van, hogy szülő/gondviselő. És ezzel nincs is az égvilágon semmi baj.

(Címlapkép: Axel Sjöberg - Svéd család ebéd közben, 1902)