Most vagy kitört a véleménypluralizmus a Magyar Nemzetben, vagy megküldték a selyemzsinórt Palkovics Lászlónak

"Tudománypolitikai hátraarc" címen publikálta véleményét a Magyar Nemzetben az ország egyik legelismertebb politológusa, Körösényi András. Cikkében keményen bírálja Palkovics Lászlót, akit a Magyar Nemzetben pozitívként értelmezhetetlen "jakobinus" jelzővel illetett. És olyanokat ír, hogy az "ideológiai szembenállás nehezíti a tisztánlátást az akadémiai kutatóhálózat sorsát illetően".

Bevallom, értetlenül állok a jelenség előtt, kezdve azzal, hogy egy értelmes, gondolkodó ember írt cikket a Magyar Nemzetbe. Kitört a véleménypluralizmus, vagy csak a miniszter úr kapta meg a selyemzsinórt?

"Az 1410 milliárd forintos innovációs és K+F büdzsé felett rendelkező ITM-miniszter intézkedéseiből úgy tűnik, hogy az akadémiai intézethálózat negyvenmilliárdos költségvetésének megszerzésén, a bölcsész- és társadalomtudományi kutatások felszámolásán vagy kormányzati kontrollján áll vagy bukik a magyar ipar versenyképessége" - írja Körösényi, aki szerint mindez "hátraarcot jelent az Orbán-kormány eddigi tudománypolitikájától, de a rossz irányba".

Mindezt bővebben is kifejti, kezdve azzal, hogy Palkovics eleve rosszul értékeli a helyzetet, ebből adódóan még rosszabb következtetésekre jut. Kezdésként megjegyzi, hogy miközben Palkovics "nyolcvan éve megkövült" akadémiai intézethálózatról beszél, azt valójában 2012-ben Pálinkás József elnöksége idején "a status qua teljes felborításával, radikális módon átalakította", mindebben élvezte az Orbán-kormány támogatását. Palkovics most ezt a megújult kutatóhálózatot akarja teljesen szétverni, akik pedig vele szemben védik a rendszert, azok nem a sok évtizedes privilégiumaikat, hanem az elmúlt 6-8 évben "sok áldozattal elért eredményeket" védik.

Palkovics következtetései is rosszak szerinte. A miniszter szívesen hivatkozik rá, hogy tervei mintájául a német kutatásfinanszírozási rendszer szolgál. Körösényi szerint valójában az akadémiai kutatóhálózat jelenlegi működése sokkal jobban hasonlít a német modellre, mint amit Palkovics akar bevezetni. Ugyanis az MTA kutatóhálózata a Palkovics által sokat emlegetett Max Planck intézethálózathoz hasonlóan elsősorban alap-, illetve felfedező kutatásokat végez - pont azokat, amiket Palkovics meg akar szüntetni.

Körösényi emellett megjegyzi, hogy a sikeres innovációs tevékenységet folytató országok mindegyikében van a magyarénál nagyobb állami támogatást élvező alapkutatás és erős felsőoktatás, hiszen ez, a minőségi felsőoktatás és alapkutatás az alapja az innovációnak és fejlesztésnek, ezek összefüggő láncolatot alkotnak. A magyar kormány ehhez képest a felsőoktatás és az alapkutatás forrásait is csökkenti.