Most vagy kitört a véleménypluralizmus a Magyar Nemzetben, vagy megküldték a selyemzsinórt Palkovics Lászlónak

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

"Tudománypolitikai hátraarc" címen publikálta véleményét a Magyar Nemzetben az ország egyik legelismertebb politológusa, Körösényi András. Cikkében keményen bírálja Palkovics Lászlót, akit a Magyar Nemzetben pozitívként értelmezhetetlen "jakobinus" jelzővel illetett. És olyanokat ír, hogy az "ideológiai szembenállás nehezíti a tisztánlátást az akadémiai kutatóhálózat sorsát illetően".

Bevallom, értetlenül állok a jelenség előtt, kezdve azzal, hogy egy értelmes, gondolkodó ember írt cikket a Magyar Nemzetbe. Kitört a véleménypluralizmus, vagy csak a miniszter úr kapta meg a selyemzsinórt?

"Az 1410 milliárd forintos innovációs és K+F büdzsé felett rendelkező ITM-miniszter intézkedéseiből úgy tűnik, hogy az akadémiai intézethálózat negyvenmilliárdos költségvetésének megszerzésén, a bölcsész- és társadalomtudományi kutatások felszámolásán vagy kormányzati kontrollján áll vagy bukik a magyar ipar versenyképessége" - írja Körösényi, aki szerint mindez "hátraarcot jelent az Orbán-kormány eddigi tudománypolitikájától, de a rossz irányba".

Mindezt bővebben is kifejti, kezdve azzal, hogy Palkovics eleve rosszul értékeli a helyzetet, ebből adódóan még rosszabb következtetésekre jut. Kezdésként megjegyzi, hogy miközben Palkovics "nyolcvan éve megkövült" akadémiai intézethálózatról beszél, azt valójában 2012-ben Pálinkás József elnöksége idején "a status qua teljes felborításával, radikális módon átalakította", mindebben élvezte az Orbán-kormány támogatását. Palkovics most ezt a megújult kutatóhálózatot akarja teljesen szétverni, akik pedig vele szemben védik a rendszert, azok nem a sok évtizedes privilégiumaikat, hanem az elmúlt 6-8 évben "sok áldozattal elért eredményeket" védik.

Palkovics következtetései is rosszak szerinte. A miniszter szívesen hivatkozik rá, hogy tervei mintájául a német kutatásfinanszírozási rendszer szolgál. Körösényi szerint valójában az akadémiai kutatóhálózat jelenlegi működése sokkal jobban hasonlít a német modellre, mint amit Palkovics akar bevezetni. Ugyanis az MTA kutatóhálózata a Palkovics által sokat emlegetett Max Planck intézethálózathoz hasonlóan elsősorban alap-, illetve felfedező kutatásokat végez - pont azokat, amiket Palkovics meg akar szüntetni.

Körösényi emellett megjegyzi, hogy a sikeres innovációs tevékenységet folytató országok mindegyikében van a magyarénál nagyobb állami támogatást élvező alapkutatás és erős felsőoktatás, hiszen ez, a minőségi felsőoktatás és alapkutatás az alapja az innovációnak és fejlesztésnek, ezek összefüggő láncolatot alkotnak. A magyar kormány ehhez képest a felsőoktatás és az alapkutatás forrásait is csökkenti.

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.