Európai Koalíció néven kötött választási szövetséget vasárnap hat lengyel ellenzéki párt, hogy így vegyék fel a versenyt a kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS). Az új lengyel ellenzéki szövetség abban bízik, hogy közösen megverhetik az illiberális programot hirdető PiS-t, illetve ha összefogásuk sikeres lesz, akkor a szövetség valamilyen formában kitarthat az őszi parlamenti, és a jövő tavaszi elnökválasztáskor is.

A hat párt közül a legnagyobb a Polgári Platform, ami 2015-ig több cikluson át kormányozta Lengyelországot, Donald Tusk vezetésével, aki azóta az Európai Tanács elnöke lett. A Polgári Platform a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt tagja, de jellemző az európai politika bonyolultságára, a Fidesz lengyel szövetségesének a PiS számít, amely viszont nem a néppárti, hanem a konzervatív frakcióhoz tartozik.

A szövetséghez utolsóként csatlakozott a Lengyel Parasztpárt, amely szintén az európai néppárthoz tartozik, szintén jobbközép erő. Ők csak most szombaton határoztak arról, hogy belépnek a csoportba, és ezzel a csoporton belül ők számítanak a második legerősebb pártnak.

A parlamenti pártok közül pénteken csatlakozott a Nowoczesna (Modern) nevű liberális párt is, ők az ALDE frakcióhoz tartoznak. 

A parlamenten kívüli pártok közül csatlakozott a szociáldemokrata SLD, ami viszont egy harmadik európai frakcióhoz, a szocialistákhoz tartozik. Az SLD 2015-ben úgy esett ki a lengyel parlamentből, hogy több kisebb balos párttal közös listán 7,5 százalékot szerzett, de a többpárti szövetségek előtt a küszöb 8 százalék volt. 

A szövetséghez még két kisebb parlamenten kívüli párt csatlakozott: a Zöldek, akik 2015-ben ugyanazon a listán indultak, mint az SLD, viszont ők meg az európai pártok közül a zöld frakcióhoz tartoznak. És csatlakozott egy második liberális párt is, a Teraz! (Most!) nevű, amit tavaly alapított Ryszard Petru, a Világbank egykori elemző közgazdásza.

Két nagyobb ellenzéki párt maradt csak ki

Csak két nagyobb ellenzéki párt maradt ki az összefogásból: a Wiosna (Tavasz) nevű balközép erő, ami csak három hete alakult meg, de egyes közvélemény-kutatók máris a harmadik legnépszerűbb lengyel pártnak mérik, a PiS és a PO mögött. A Wiosna alapítója Robert Biedron, Slupsk volt polgármestere, aki korábban a baloldali SLD-ben politizált, és ő volt az első nyíltan meleg politikus, aki jelentősebb tisztséget nyert el választáson Lengyelországban.

Szintén kimaradt a szövetségből a Kukiz'15 nevű ellenzéki párt, ami az egyetlen olyan parlamenti erő, ami a kormányzó PiS-től is inkább jobbra áll. Alapítója és elnöke Pawel Kukiz, aki önmagáról nevezte el a pártját, és népszerű énekes volt korábban.

Fej - fej mellett

A felmérések szerint az Európa Koalíciót alkotó pártok összesen pont annyi szavazatra számíthatnának, mint a kormányzó PiS. Összefogásuk azonban akár vonzóbbá is teheti a közös listájukat, erről egyelőre nem született mérés, hiszen a közös indulásról csak vasárnap délelőtt írták alá a pártelnökök a megállapodást. 

A fő üzenetük az, hogy meg akarják akadályozni, hogy a PiS kivezesse az országot az EU-ból, és az Európa-barátságuk a fő összetartó erő közöttük. 

Felmerült itthon is hasonló

Sok a párhuzam a lengyel és a magyar politikában. A PiS illiberalizmusa és propagandája sok tekintetben hasonlít a Fideszéhez, és a magyar kormányhoz hasonlóan a lengyelnek is sok konfliktusa van az EU-s intézményekkel. A lengyel kormány ellen is folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás a jogállamiság veszélyeztetése miatt, ahogy a magyarral szemben is.

Ám ahogy a kormányzó pártok hasonlítanak, az ellenzékiek már kevésbé. Ugyan itthon is felvetette a közös ellenzéki lista lehetőségét az MSZP elnöke, de erre egyáltalán nem volt fogadókészség a többi pártnál, az ötletet hamar elvetették.

Érdekes még, hogy a lengyel ellenzéket egy olyan társaság terelte össze a háttérben, ami egykori vezető politikusokból, volt miniszterelnökökből és külügyminiszterekből áll. A mára nem aktív, de egykor tekintélyes politikusok sikeresen győzték meg az ellenzék nagy részét, hogy álljanak össze. Egy hasonló magyarországi kísérlet teljes kudarcot vallott: a 2018-as választás előtt egykori miniszterekből és államtitkárokból alakult meg a V 18 nevű csoport, azzal a céllal, hogy az ellenzéki pártokat meggyőzzék a koordinált indulásról, vagyis rávegyék őket, hogy legalább egyéniben ne induljanak egymás ellen. A magyar ellenzéki pártokat azonban nem győzték meg az egykori politikusok.

Volt már közös siker, és fejlődhet ez még tovább

A tavaly őszi lengyel önkormányzati választáson már sok esetben összefogtak az ellenzéki erők Lengyelországban. Nem volt országos nagy megállapodásuk, de szinte az összes nagyvárosban sikerült elérniük, hogy a polgármesteri posztra ugyanazt a jelöltet támogassák, több esetben akár párton kívüli független jelölteket is. 

A módszer nagyon sikeres lett, hiszen a lengyel nagyvárosok közül szinte az összesben ellenzéki polgármestert választottak, sok esetben bőven 50 százalék feletti eredménnyel. Ehhez hozzá tartozik, hogy a kormányzó PiS a kisebb településeken eleve jóval népszerűbb. 

Ősszel parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, és a felmérések alapján látszik, hogy a PiS toronymagas esélyes, 35-40 százalék körüli népszerűségét a PO 20-25 százalékos támogatottsága követi. A nagy ellenzéki összefogás viszont megszorongathatja a PiS-t, sőt akár le igy győzheti, főleg ha válaszul a PiS nem áll össze Pawel Kukizzal.

A PiS elkezdett osztogatni

A PiS éppen ezen a hétvégén tartott pártkongresszust, ahol számos jóléti intézkedés bevezetését jelentették be: ezentúl minden gyerek után jár havi 500 zlotyi (36 ezer forint) családtámogatás, ez mostanáig csak a második után járt. Jelentős nyugdíjemelést is ígértek, továbbá a 26 év alattiaknak ezentúl nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. 

A PiS azt reméli, hogy ezek az intézkedések elégségesek lehetnek arra, hogy az ellenzéki összefogás jelentette veszélyt elhárítsák. A jóléti intézkedéseket bejelentő Jaroslaw Kaczynski pártelnök így fogalmazott:

"Akinek üres a zsebe, az nem lehet szabad. Úgyhogy most megtöltjük a zsebeket."

Az ellenzék legnagyobb pártját, a PO-t vezető Grzegorz Schetyna pedig ezzel indította útjára az Európa Koalíciót: 

"Azért hívtuk életre ezt a szövetséget, hogy megvédjük Lengyelországot az Európa-ellenes erőktől, akik szétrombolják Lengyelország tekintélyét az EU-ban".