• Az EU félévente készített minden tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatást a saját népszerűségéről, és néhány aktuálisan fontos nemzetközi kérdésről.
• A 2018 őszi felmérést szerdán mutatták be. 
• A magyarok egyre jobban bíznak az EU-ban, és jobban bíznak az EP-ban, mint a saját parlamentjükben. Egyre inkább úgy látják, hogy az EU odafigyel a magyarok véleményére.
• A közép-európaiak utálják a leginkább a menekülteket és az EU-n kívülről érkező bevándorlókat. A csehek, a szlovákok és a magyarok idegenellenessége hasonló, és minden más ország polgárainál erősebb.
• Minél fiatalabb egy magyar, annál inkább az internet a fő hírforrása, és minél idősebb, annál inkább a tévé. 
• Minél idősebb egy magyar, annál inkább érdekli a hírek, de a 25 alattiak negyede már egyáltalán nem foglalkozik politikával.

Az EU Standard Eurobarometer néven félévente felméri az unió polgárainak hangulatát. A legutóbbi felmérés alapján 

a magyarok 49 százalékában pozitív kép él az EU-ról, 19 százalékában negatív, és 38 százalékában semmilyen. Ez nagyjából megfelel az EU-s átlagnak.A legpozitívabb megítélése az EU-nak Írországban van, és pozitív a többség hozzáállása még Bulgáriában, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában, Svédországban és Romániában.

A lista végén az utolsó három tagállam Szlovákia, Csehország és Görögország, ahol csak 33, 28 illetve 25 százalék látja pozitívnak az EU szerepét.

Érdekes, hogy Magyarországon nincs érdemi különbség a kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye között az EU megítélésekor. Sokkal inkább számít, hogy valaki sikeresnek tartja-e magát: akik elégedetlenek az életükkel, azok inkább elégedetlenek az EU-val is.

A legtöbben a magyarok közül az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát emelték ki, mint ami elsőre eszükbe jut az EU-ról (42 százalék). A kormány által sulykolt "kulturális identitás elvesztése" csak 8 százaléknak jutott eszébe. 

A strasbourgiban jobban bízunk, mint a Kossuth tériben

A magyarok 53 százaléka elégedett az EU-n belüli demokráciával, ez valamivel magasabb mint az EU-s átlag. 

Tavaly év közben feltűnően emelkedett azoknak a magyaroknak a száma, akik szerint az EU-ban van nekik szavuk (43-ról 50 százalékra), és szintén emelkedett azok aránya, akik szerint az EU megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit (44-ről 48 százalékra). 

A magyarok 58 százaléka tartja hatékonynak az EU-t, holott a 28 ország átlaga csak 40 százalék.

Sargentini-jelentés ide vagy oda, a magyarok 56 százaléka bízik az Európai Parlamentben, miközben a magyar parlamentben csak 46 százalék. 

A magyar pártokban a lakosság 28 százaléka bízik - a hazai pártokba vetett bizalom aránya az egész EU-ban 50 százalék alatt van, ami jól mutatja, hogy mennyire rossz állapotban van a parlamentáris demokrácia általános megítélése. A svédek bíznak a leginkább a pártjaikban, míg a csehek és a franciák közül százból öt ember sem bízná rájuk magát (ha lenne más választásuk). 

A magyarok szerint a legfőbb európai problémák a bevándorlás és a terrorizmus

A magyarok 54 százaléka szerint a bevándorlás az EU legnagyobb problémái között van. (A válaszolók két fő problémát nevezhettek meg.) Ez 14 százalékponttal magasabb arány, mint az EU átlag, ami a kormányzati propaganda alapján nem meglepő, onnan nézve viszont igen, hogy a magyarok azok között vannak, akik a legkevesebb bevándorlóval találkozhatnak a valóságban. 

A terrorizmust említette a két legnagyobb európai probléma között a magyarok 29 százaléka, ez 9 százalékponttal magasabb az EU-s átlagnál, bár szemben több EU-s tagállammal (Spanyolország, Franciaország, Németország, Belgium, Nagy-Britannia) Magyarországon nem követtek el terrorista merényleteket az utóbbi években. 

A bevándorlást szinte minden tagállamban említették az EU előtt tornyosuló két legnagyobb probléma egyikeként, 40 százalék említette. Ezzel ez lett a legtöbbször választott problémakör. Csak két ország van az EU-ban, ahol a bevándorlás mint fő probléma az összes említés közül a második helyre szorult: Svédország és Portugália. Pedig mindkét országban igen nagy a bevándorlók aránya, és Svédország fogadta be az utóbbi időben a lakosság létszámához mérten a legtöbbet az egész EU-ban. 

Svédország az egyetlen tagállam, ahol a klímaváltozást említették a legtöbben a legfontosabb problémaként.

Utáljuk az idegeneket?

Az átlagok alapján az unió lakosságának 30 százalékának vannak ellenérzései egy másik EU-s országból érkezett emberekkel szemben, de 53 százalékának vannak ellenérzései az EU-n kívülről jövőkkel szemben. 

Az EU-n kívülről jövő embereket legjobban a közép-európaiak utálják. Magyarországon 75 százalékos az elutasítottságuk, és ennél is nagyobb elutasítottságot csak Csehországban és Szlovákiában mértek. A leginkább elfogadó emberek a svédek és a britek. Amikor azt kérdezték, hogy a saját országuknak segíteni kell-e a menekülteken, akkor az EU-s polgárok 69 százaléka azt mondta, hogy igen. Magyarországon viszont csak 31 százalék válaszolt igennel. De ez még mindig jobb arány, mint amit 2018 tavaszán mértek, mert akkor még csak 28 százalék vélte úgy, hogy Magyarországnak segítenie kell a menekülteken. 

Érdekes megnézni a segítőkészség tagállamonkénti eredményeit, hiszen kizárólag a volt kommunista tábor országaiban fordul elő, hogy az emberek több mint fele szerint nem kellene segíteni a menekülteken:

link Forrás

Csehországban és Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik ellenzik, hogy legyen közös európai bevándorláspolitika. A teljes EU-ban viszont 69 százalék támogatná a közös megoldást.

A legnagyobb magyar probléma mégis az egészségügy 

Miközben a legégetőbb európai problémának a magyarok többsége azt látja, amit a kormány is láttatni akar velük, vagyis a bevándorlást és a terrorizmust, addig a saját hazájukra vonatkoztatva már mást látnak a fő gondnak. 

A magyarok 40 százaléka szerint ugyanis az "egészségügyi és szociális biztonság" hiánya a fő probléma Magyarországon. Az EU 28 országából átlagosan csak fele ennyi ember, 20 százalék azonosította ugyanezt hazája két legfőbb problémája egyikeként. 

A magyarok 29 százaléka az "áremelkedés, infláció, megélhetés" problémakört emelte még ki a megoldandó ügyek közül. 

A bevándorlást 21 százalék említette csak.

A teljes EU-s mintán a legtöbbször megadott válasz a "munkanélküliség" volt, 23 százalékos említési aránnyal. 

Honnan tudják?

A magyarok többsége, 60 százaléka, a tévéből informálódik elsősorban, 24 százaléknak pedig az internet a fő tájékozódási pont, a rádió csak 5, a nyomtatott sajtó pedig csupán 3 százaléknak a legfontosabb.A 40 alattiak közel 40 százaléka az interneten követi a híreket, az 55 évnél idősebbeknek viszont csak a 8 százaléka. 

A magyar fiatalokat viszont jóval kevésbé érdeklik a közéleti, politikai ügyek, mint az idősebbeket. A 25 alattiak negyede mondta azt, hogy semmilyen sajtóból sem tájékozódik. A náluk idősebbeknél ez az arány minden korcsoportban 10 százalék alatt van, és a legidősebbeknél már csak 2 százalék.