Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, unokáinkról, az ő biztonságukról van szó – mondta Orbán Viktor Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén.

A miniszterelnök azt mondta, a bevándorlás teljesen át fogja alakítani a világot, amiben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – mondta.

A jelenlévő gazdasági szereplőknek azt mondta:

„Nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni.”

Orbán 2030-ig ezt a hat célt tűzte ki feladatul:

1. Az EU 5 legjobb országa közé kell kerülnünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ez jelent tisztaságot, biztonságot is.
2. Az 5 legversenyképesebb ország egyike legyünk. Szerinte ez nincs olyan messze, mint gondoljuk.
3. A népesedési hanyatlás megállítása.
4. A Kárpát-medence újjáépítése fizikai és gazdasági értelemben. Ennek részeként legalább az országhatárokig kell érniük az autópályáinknak.
5. Energiafüggetlenség, amihez Paks fejlesztésére szükség van, a zöldenergiát, különösen a napenergiát fejleszteni kell, és a románok által kitermelt gázt Magyarországon keresztül kell szállítani, meg kell építeni az Északi áramlatot, és cél a szlovén-olasz vezeték kiépítése az olasz LNG-terminál eléréséhez.
6. A Kárpát-medence után a teljes közép-európai régiót gazdasági egységgé kell alakítani. Magyarországon külföldi cégek nagy szerepet játszanak, de a profitot kiviszik az országból, és ma még külföldi működő tőkére van szükségünk, sőt versenyezni kell azért, hogy minél magasabb hozzáadott értékű üzemek jöjjenek az országba, de egyetlen lehetőség maradt: legalább annyi pénzt kell megkeresnünk külföldön, amennyit innen kivisznek, be kell szállni a globális gazdasági versenybe.

Orbán a demográfiai fordulat előkészítését Novák Katalinnak, az EU-s növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését Varga Mihálynak, a szakképzés radikális átalakítását Palkovics Lászlónak, a „kifektetési” (magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató) stratégia elkészítését Matolcsy Györgynek szabta feladatul.

Az úgynevezett „kifektetési” stratégiáról azt mondta: a magyar cégeknek be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, de ehhez forrásokat kell teremteni nekik. A program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.

A népesedésről megint azt mondta: családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, az EU-s átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét. A Dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett gazdasági évnyitón Varga Mihály azt mondta, a növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani, ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá.

Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019-2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség. Szerinte két út áll az ország előtt: az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába. A folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választani, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra – mondta. (Portfolio, MTI)