Jövőre elkezdhetik építeni Bulgária második atomerőművét

2020-2021-ben kezdődhet a második bolgár atomerőmű építése – áll abban a jelentésben, amit a bolgár kormány állított össze Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn kezdődött 2 napos szófiai tárgyalásaihoz időzítve.

A dokumentum szerint a belenei atomerőmű építésének pályázatán az orosz Roszatom mellett az amerikai General Electric (GE), a kínai állami nukleáris konszern, a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC) és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul. Ezen kívül az is szerepel a jelentésben, hogy a kormány nem ajánl fel állami garanciákat, és nem köt hosszú távú megállapodást az előállított elektromos energia felvásárlására.

Bulgária 9 milliárd euróért 8 év alatt tervezi megépíteni a létesítményt.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Orbán Viktor találkozója a helsinki EPP kongresszuson 2018. november 7-én.Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter tavaly novemberben arról beszélt, hogy Bulgária egy éven belül dönt arról, ki építse meg az ország második atomerőművét Belenében. A bolgár parlament tavaly júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a 2000 megawatt teljesítményűre tervezett belenei atomerőmű építésének 2012-ben befagyasztott projektjét.

Bulgáriában egyetlen atomerőmű üzemel. A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják.

A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.

A belenei erőmű félbehagyott vázaFotó: Valentina Petrova/AFP

Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna-parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. De a bolgár kormány 2012-ben befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni. A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak. (MTI)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.