Bár múlt héten a legnagyobb visszhangot kapott vallomás Michael Cohené volt, amikor Trump egykori ügyvédje rasszistának és csalónak nevezte az elnököt, egy országgal arrébb, Kanadában egy másik meghallgatás foglalta le az újságok címlapját.

A parlamenti alsóház igazságügyi bizottságának közel négy órás ülésén Jody Wilson-Raybould volt igazságügyminiszter teljesen nyíltan arról beszélt, hogy 

Justin Trudeau miniszterelnök nyomást gyakorolt rá, és el akarta érni, hogy legyen elnézőbb egy építőipari óriáscég korrupciós ügyében.

Ez volt a hetek óta dagadó kanadai politikai botrány eddigi csúcspontja, egyben az eddigi legsúlyosabb csapás a progresszív politika világsztárjára. A sztori pedig még sokba kerülhet Trudeau-nak és a kanadai liberálisoknak az ősszel esedékes választáson.

Az ügy lényege, hogy egy montreali építőipari vállalat, az SNC-Lavalin a vádak szerint 48 millió kanadai dollár (körülbelül 31 millió euró) kenőpénzt fizetett Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor családjának 2001 és 2011 között, hogy így biztosítsanak maguknak jövedelmező üzleteket Líbiában. Ha a céget elítélik, egy évtizeden át nem indulhatnak állami megrendelésekért Kanadában. Az SNC-Lavalin azért lobbizott, hogy peren kívül intézzék el a dolgot, és inkább pénzbüntetést fizetnek, hogy semmiképp se essenek el a megrendelésektől.

Itt jön a képbe Trudeau és köre: Wilson-Raybould szerint egyértelműen nyomást gyakoroltak rá, hogy a cégnek kedvezőbb megoldást válassza, ő viszont nem volt hajlandó erre. Ekkor a nyomás fokozódott, állítása szerint burkolt fenyegetéseket is kapott. Elmondta, hogy Trudeau személyesen is „lobbizott” nála, olyan hevesen, hogy egy idő után figyelmeztetnie kellett a miniszterelnököt, hogy ez a viselkedés már nem elfogadható.

Trudeau azt mondja, valóban beszéltek az ügyről, de csak törvényes és „tiszteletteljes” keretek között. Erre szerinte azért volt szükség, hogy kanadai munkahelyeket mentsenek meg. Az SNC-Lavalinnek ötvenezer alkalmazottja van világszerte, ebből 3400 Quebecben - vagyis éppen a miniszterelnöknek politikailag legfontosabb területen. Ahol választási évben elég rosszul jönne a kormánynak a cég leállása.

Andrew Scheer, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője a miniszterelnök lemondását követeli, szerinte Trudeau nem tudja tiszta lelkiismerettel tovább vezetni a kanadai népet, és nyomozást akar ellene. Maga Wilson-Raybould egyébként azt nem állítja, hogy amit a miniszterelnök tett, az illegális lenne, csak azt, hogy helytelen. Ezt viszont kifejezetten keményen és egyértelműen fogalmazza meg, és mivel saját párttársáról van szó, ez sokkal veszélyesebb Trudeau-nak, mintha az ellenzék támadná.

Wilson-Raybould, aki az év elejétől már nem igazságügyi, hanem veteránügyi miniszter volt, távozott a kormányból és lemondott Trudeau régi barátja és tanácsadója, Gerald Butts is.

Az igazi árat viszont az októberi választáson fizetheti meg a liberális párt. A Guardian értékelése szerint Quebec tartományban valószínűleg kevésbé fordulnak ellenük az ügy miatt a szavazók, az ország többi részén már inkább elképzelhető. Összességében pedig az ügy nagyon sokat árthat Trudeau gondosan, az utolsó zoknivillantásig és „spontán” szelfizésig megtervezett imidzsének. A volt miniszterelnök fia 2015-ben a progresszív politika csillagaként került hatalomra, erős feminista üzenettel és a teljes transzparencia ígéretével. Ahogy Leah McLaren kanadai újságíró véleménycikkében megfogalmazta: ez az ügy a kanadai liberálisoknak olyasmi,

mint azt látni, ahogy egy unikornist elgázolnak.