Justin Trudeau liberális mindenegyben blogot csinál az internetből

Megvannak a hétvégi képek Emmanuel Macronról és Justin Trudeauról? Amikor az új francia elnök és a kanadai miniszterelnök akkorát beszélgettek a G7-csúcs szicíliai díszletei között, hogy ahhoz képest a Túl a barátságon olyan, mint a Saul fia?

Kép: AFP/Stephane de SakutinFotó: STEPHANE DE SAKUTIN/AFP

A világsajtó nem is bír magával napok óta, komoly lapok alakulnak át Bravo-magazinná (a nem komolyakról nem is beszélve), és annyit emlegeti a 

brománc

kifejezést, hogy szinte már le is kopik a bzománc a Macron-Trudeau-vonatról. 

Kép: AFP/Stephane de SakutinFotó: STEPHANE DE SAKUTIN/AFP

A liberális világválogatott csatárkettősének első nagy találkozóját óriási várakozás előzte meg, a közönség pedig nyomogatja is a lájkokat, mintha nem is telefon lenne a kezében, hanem egy öthetes újfundlandi.

De ha egy pillanatra levesszük a rózsaszín szemüveget (hiszen rózsaszín szemüvegben minden vörös zászló egyszerűen csak zászlónak látszik, ahogy azt a BoJack Horseman-ben gyönyörűen megfogalmazta Wanda, a bagoly), egyből kényelmetlenebbnek tűnik a politikusi idill.

Macron még új ebben a mezőnyben, Justin Trudeau és kommunikációs csapata viszont már két éve vezeti orránál fogva a Buzzfeed-generációt. Őrületes photobombok, félmeztelen szelfik, spontán szuperszexi pillanatok kerülnek elő egymás után a snowboard-oktatóból lett politikusról, az internet pedig fagylaltoskanállal habzsolja ezeket. 

Csakhogy ezek nagy része nem spontán pillanat, hanem politikai termékek. Miután például az internet hathetes újfundlandiként pisilte össze magát, amiért spontán fejtegetésbe kezdett a kvantumszámítógépekről egy sajtóeseményen (ebbe a csapdába mi is besétáltunk), kiderült, hogy megrendezett jelenet volt. Máskor szuperspontán, és annál is jobb fej módon szelfizett futás közben egy diákcsoporttal - később erről is kiderült, hogy fotósa jóelőre előkészítette a helyzetet.

Ebben persze politikusi szempontból semmi különleges nincs, újdonság is legfeljebb annyi, hogy régebben csak kutya és gyerek mellett szerettek fotózkodni a politikusok, most pedig már önmagukból csinálnak hat és félhetes újfundlandit.  

Kép: AFP/Stephane de Sakutin  Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN/AFP

Az már nagyobb baj, hogy a sajtó ezt elnézi nekik, mert a Trudeau-képek bombabiztos klikkforrások: a kisállatos videók politikai megfelelői. A napokban jelent meg egy cikk a Guardianben erről:

“Nem tesz jót a médiába vetett bizalomnak, ha ilyen könnyen tudják a kormányok manipulálni az újságokat. A mi felelősségünk, hogy különbséget tegyünk a PR és a hírek között, és egy kép, amit a miniszterelnök fotósa készített, az biztosan nem véletlen, és nem hír.”

Igaz, hogy a szicíliai képeket hírfotósok készítették, de nehéz elképzelni, hogy Macronnal közös romantikus séta ne egy hasonlóan felépített kommunikációs fogás lett volna, amivel le is uralták néhány napra a világsajtót.  

A világ progresszív internetezői részéről persze érthető a rajongás. 2016 mély nyomokat hagyott a liberális lelkekben, a fullasztó trumpos-brexites közeg egészen sötét jövőt vetített előre, ehhez képest két kulturált, intelligensen beszélni képes, és nem utolsósorban esztétikus politikus olyan látványa, mint a Földközi-tengeri fuvallat egy dohos pince után. Szóval, igen, nem véletlenül működnek ezek a képek.

De pont ilyenkor nem szabad bedőlni az ellen-PR-nak sem. Végső soron mi a különbség egy “OMG <333333 Trudeau :OOOO” tinitwitter-poszt és “isten áldja meg miniszter úr segítse meg Magyar országot” nyugdíjaskomment között Orbán Viktor Facebook-oldalán?

Ennek szellemében egy kis segítség: 

ez a különbség Justin Trudeau és egy kölyök újfundlandi között.