Fénysebességgel tarolta le az internetet a hétvégén az a videó, amin a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau beszélt a kvantumszámítógépekről egy rendezvényen. Az egész mintegy véletlenül történt, Ontarióban, egy fizikai kutatóintézet fejlesztésének átadásán jelent meg a miniszterelnök, és miközben várták, hogy elkezdődjön a program, egy újságíró gúnyolódva kérdezett rá, hogy ha már itt vannak, akkor kérdezhetné a kvantumszámítógépekről, de már a kérdés hangneméből érződött, hogy azt gondolja, sem ő, sem a miniszterelnök nem ért ehhez az egészhez, ezért inkább Kanada Iszlám Állam elleni missziójáról kérdezett végül.

A meglepetés ezután jött, amikor Trudeau borzasztó összeszedetten, világosan és közérthetően kezdte el magyarázni, mik azok a kvantumszámítógépek és hogyan működnek. Hatalmas tapsot kapott, a jelenetről készült videó pedig óriási nézettséget hozott.

De az esettel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdést a Gizmodo tette most fel: miért akkora dolog, hogy valaki, akinek ez nem a szakterülete (Trudeau angol irodalomból végzett BA-n, majd földrajztudományokat tanult) neki mer így állni beszélni erről a kérdésről. És miért annyira szokatlan, hogy egy politikus tényleg tisztában legyen azzal, hogy hol van és mi veszi éppen körbe.

A hatalmas üdvrivalgásból ugyanis arra lehet következtetni, hogy valójában senki nem számított arra, hogy a miniszterelnök tud majd valamit kezdeni ezzel a gúnyolódó kérdéssel. Pedig a kvantumszámítástechnika már jóideje velünk van, és a közeljövő egyik legfontosabb felfedezési iránya lehet, ami alapjaiban forgathatja fel majd a világunkat. Nem valami ezoterikus területről van szó, hanem egy olyan tudományról, amivel kapcsolatban milliószám érhetőek el a közérthető, laikusok számára is segítséget nyújtó anyagok az interneten. Épp ezért nem az a kérdés, hogy Trudeau miért tudta ezt a kvantumszámítógépekről, hanem az, hogy miért nem ez számít általános tudásnak a XXI. században.