Az államtitkár összekeverte a parkolóautomatát a rágógumi-automatával
Több, mint egy éven át eredménytelenül ostromoltuk az adóhatóságot, hogy adjon szakvéleményt a sorszám nélküli parkolójegyekről, amelyek több helyen is felbukkantak a fővárosban. Egy rakás levelet és üzenetet írtunk, sokszor telefonáltunk, hogy megtudjuk mi is valójában ez a fizetést igazoló dokumentum. Az akkoriban Tállai András által vezetett hatóság lapított, és nem volt hajlandó egyetlen kérdésre sem válaszolni.
Öt bizonyíték, hogy Tállai András nem mond igazat
A budapesti parkolás sötét ügyeiről szóló filmünkben bemutattuk, hogy egyes fővárosi kerületekben, például Ferencvárosban, számos automata sorszám nélküli jegyet köp ki magából. Pedig ennek az egyedi azonosítónak elvileg mind a jegyek hátán, mind az elején szerepelniük kéne, például azért, hogy ne lehessen hamisítani a jegyeket. Oláh Lajos és Csárdi Antal parlamenti képviselők írásbeli kérdéssel fordultak Varga Mihály pénzügyminiszterhez a gyanús jegyek ügyében.
„Az Ön álláspontja szerint a fizető parkolóautomaták által kiadott – a parkolási díj megfizetését igazoló - nyugtát milyen számviteli bizonylatként kezeli az adóhatóság?”
Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára végre reagált a problémára, viszont válaszában félrevezeti a közvéleményt. Nemes egyszerűséggel a parkolóautomatákat összekeveri a rágógumi-automatákkal.
Arra hivatkozik, hogy az Áfa törvény kimondja, hogy egyes automaták mentességet kapnak a nyugtaadás alól, szerinte a parkolóautomata is, ebből arra következtet, hogy a parkolójegy nem nyugta, így arra sorszám sem kell.
Baromság.
1. Egyfelől, ha nem kell a jegyekre sorszám, akkor miért raknak rájuk évtizedek óta? Ha felhívjuk az önkormányzatok figyelmét, hogy egyes jegyekről hiányzik a számozás, akkor miért mondják maguk a felelősök, hogy hiba történt?
2. Ha a parkolójegy nem nyugta, akkor miért írják rá egyes önkormányzatok, hogy nyugta?
3. Harmadrészt a parkolóautomata nem kólaautomata, nem is rágógumi - vagy kávéautomata. A parkolóra nem ad ki magából semmilyen terméket, kizárólag egy fizetést igazoló dokumentumot. Ez a funkciója. Miért kapna mentességet a nyugtaadás alól egy kvázi nyugtaadó gép? Ráadásul ebbe a gépbe sok százmillió forint közpénz (!!!!!) landol, nem pár ezer forintnyi kapucsínóra elköltött magánpénz. Az Áfa törvény nem is említi a parkolójegyet, utalást sem tesz arra, hogy a rágóautomatáknak tett engedmény a parkolóórákra is vonatkozna.
De ha a józan észnek és a racionalitásnak a parkolási bizniszben nem sok hely jut, akkor konkrét bizonyítékot mutatunk arra, hogy Tállai András nem mond igazat.
4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója, Heinrich János Baranyi Krisztina kérdésére még 2017 novemberében adott szakvéleményt néhány konkrét hibásnak tűnő parkolójeggyel kapcsolatban. A levélben egyértelműen az áll, hogy a jegyeket NGM-rendelet szabályozza, nyugtának minősülnek, és kötelező rájuk sorszámot rakni.
5. Végül a jegyekkel kapcsolatban már született egy bírósági döntés. A ferencvárosi önkormányzat perelte a 444-et, mivel ők is tagadták, hogy a parkolójegy nyugtának minősül. A pert minden pontban lapunk nyerte, de a vitát véglegesen a bíróság sem tudta eldönteni, ugyanis a valóságban az a megdöbbentő helyzet, hogy a parkolás körülbelül annyira kontrollált gazdasági tevékenység, mint mondjuk az utcai drogkereskedelem. Pontosan sehol nincs leírva, hogy minek számít a parkolójegy, mik a rá vonatkozó formai követelmények, hogyan kell a parkolási pénzekkel megfelelően elszámolni és ennek jegyében minden önkormányzat azt ír rá a jegyeire, amit akar. A hatóságok, a NAV-val az élen évtizedek óta félrenéznek, sőt falaznak az önkormányzatokkal összekapaszkodó parkolási cégeknek.
A jegy kérdése csak apróság, nem ez a legsúlyosabb problémája az üzemnek, ami a tetejétől a talpáig bűzlik:
link
Forrás
Kínai parkolás magyar hitelből?
Csárdi Antal képviselő filmünk kapcsán egy másik kérdést is feltett. Ezt már Szijjártó Péter külügyminiszterhez intézte. Arra lett volna kíváncsi, hogy mennyi hitelt adott az állami Eximbank a 2019-ben átadott kínai okosparkolási projekthez. A külügy nevében Magyar Levente válaszolt.
A külügy itt esetleg azzal operál, hogy nem az Eximbank Zrt. adta a hitelt, hanem az Eximbank által létrehozott tőkealap. Hogy ez mekkora különbség azt az is jól mutatja, hogy az üzletet az Eximbank egykori vezérigazgatója Urbán Zoltán jelentett be az M1-nek:
„magyar cég épít ki okos parkolási rendszert Kínában, a magyar EPS Global Zrt. a ZTE kínai telekommunikációs vállalattal újabb 90 ezer parkolóhelyről szóló szerződést kötött – mondta Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán kedden.
Hozzátette: a projektet 1,5 milliárd forinttal támogatta az EXIM Exportösztönző Tőkealap.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.